szf

úgy történelmietlennek ítélték a konzervatív tudósok, noha
Schliemann és csapata nem sokkal ezután feltárta egy rendkívül
fejlett kultúra nyomait, melyet ma már egyértelműen a
minószi civilizációval azonosítanak. 1
Hasonlóképpen, de már az indiai szubkontinensen, a régi
szanszkrit szövegemlékek következetesen említést tesznek
egy fejlett civilizációról, mely megerősített városaiban virágzott,
jócskán a mintegy 4000 évvel ezelőtti árja beáramlás
előtt. Ezeket a feljegyzéseket szintén mítosz gyanánt söpörték
félre - egészen addig, míg a huszadik században az Indus
völgyében sorra elő nem kerültek az olyan városok maradványai,
mint Harappa és Mohendzsodáro, melyek az i. e. 2500
körüli időkre datálódnak 2 .
Fentiekből látható, hogy az egykor mitikusnak ítélt (s így
történelmi szempontból értéktelen) városoknak és civilizációknak
megvan az a rossz szokásuk, hogy hirtelen előlépjenek
a homályból és történelmi realitássá váljanak.
Vajon ugyanez megtörténhet Egyiptommal is?
A feljegyzések őrzői
Az olyan népek körében, mint a görög vagy a római, melyek
időben és térben jócskán közelebb álltak az ősi Egyiptomhoz,
mint mi, magától értetődő dolognak számított, hogy a
fáraók és papjaik pontos feljegyzéseket őriztek bizonyos
nagy fontosságú eseményekről, melyek a régmúltban történtek.
Ilyen feljegyzéseket láttak és tanulmányoztak Héliopolisz
szent városában az ide érkező kiváltságos látogatók, mint
Hérodotosz (i. e. ötödik század), a görög törvényalkotó Szolón
(i. e. 640-560), és honfitársa, Püthagorasz (i. e. hatodik
század) 3 . A görögök egyiptomi benyomásait Platón így összegezte
4 :
Mi, görögök, a valóságban kisgyermekek vagyunk csupán,
összehasonlítva ezekkel az emberekkel, kiknek kultúrája tízszer
annyi idős. Míg a mi országunkban a múlt felbecsülhetetlen
értékű emlékeiből alig valami képes fennmaradni,
addig Egyiptom feljegyezte és örök időkre megőrzi a régi
idők bölcselmeit. Templomaik falait feliratok borítják, és a
231