szf

Időhíd
Ha áttekintjük a rendelkezésünkre álló kronológiákat az
olyan kapcsolódó szövegemlékek összefüggésében, mint a
Piramisszövegek vagy az edfui Építőszövegek, két határozott
benyomásunk támad. Az évek precíz száma körül támadt
konfliktusok és ellentmondások - sőt a nevek, címek, titulusok,
cikornyák, zengzetes jelzők - dacára:
• Nyilvánvaló, hogy maguk az ősi egyiptomiak mérhetetlenül
hosszú időtartamban gondolkoztak, és sohasem fogadták
volna el az egyiptológusok nézetét, hogy civilizációjuk a
fáraók első dinasztiájával „kezdődött".
• Nyilvánvaló, hogy tudatában voltak egy, a történelmük
menetére gyakorolt „befolyásnak" - egy felsőbbrendű tekintélynek,
mely évezredek óta alakította az életüket, és amely
a közfelfogásban isteni és félisteni lények gyakorta az oroszlánszimbolizmussal
azonosult csoportjaként jelent meg.
Ezeket változatosan hol „Isteneknek és Hősöknek", hol a
„Holtak Szellemeinek", „Lelkeknek", „Bölcseknek", a „Fényességeseknek",
„Ősöknek", „Hórusz Követőinek" stb. nevezték.
Nyilvánvaló tehát, hogy a klasszikus egyiptomiak egyfajta
„időhidat" láttak mindebben, mely összekötötte az embe-
55. Nyilvánvaló, hogy az ősi egyiptomiak tudatában voltak
a történelmükre gyakorolt „befolyásnak", mely folyamatosan,
töretlenül, több ezer esztendőn át meghatározta a haladás irányát,
a hatalmat isteni és félisteni lények kezében összpontosítva
247