szf

Az egyiptomi fáraók elegáns fej díszét viselve a Szfinx
egyenesen kelet felé mered, mintha várakozna valamire - várakozna
és figyelne, elveszve a „mozdulatlanságban és némaságban"
(ezek a római természettudós, Plinius szavai), figyelmét
örökre a napéj-egyenlőségi napfelkeltére függesztve.
Mióta állhat itt, a horizontot fürkészve?
Kinek a képére formálták?
Mi lehetett a feladata?
Keresve a válaszokat ezekre a kérdésekre azt találtuk,
hogy különös és váratlan kutatási területekre tévedtünk.
Akárcsak a holtak lelkei, mi is végighaladtunk az ősi egyiptomi
alvilág sötét királyságán, a szűk folyosókon, elárasztott
átjárókon és rejtett kamrákon, hogy farkasszemet nézzünk
az ott ólálkodó szellemekkel és démonokkal. Számítógépes
szimulációkat felhasználva utazásokat tettünk a régmúltba,
hogy megállhassunk a több mint tizenkétezer esztendővel
ezelőtti világ csillagos égboltja alatt, és megfigyeljük a hajnali
Oriont, amint átkel a meridiánon, miközben a keleten ott
fénylik az égi oroszlán, az Oroszlán (Leo) csillagkép. Beleástuk
magunkat az archaikus temetkezési szövegekbe és
mítoszokba, és soraik közt olvasva egy figyelemre méltó
„asztronómiai nyelvezetre" bukkantunk, mely minden különösebb
nehézség nélkül ma is olvasható és értelmezhető.
Követve a szövegekből kiolvasott utalásokat, meggyőződésünk
szerint képesek voltunk azonosítani magát a Szfinxet
is. Ráadásul, mint azt látni fogjuk a III. és IV részben, mindez
ablakot nyitott előttünk az emberi történelem egy elfeledett
epizódjára is, amikor a nagy özönvíz hullámai visszavonultak
és az ember annak a módját kutatta, hogyan válhatna
önmaga istenné. Kutatásunk eredménye semmiképp sem
lehet érdektelen, hiszen a Szfinx és a három nagy piramis
magának az emberi civilizációnak a keletkezéséről árulkodik.
Az I. és II. részre vonatkozóan azt a célt tűztük ki magunk
elé, hogy újraértékeljük ezeket a gigászi építményeket,
valamint az elmúlt évszázadokban rájuk rakódott tudós véleményeket
- a számtalan elhanyagolt földtani, geológiai és
asztronómiai bizonysággal együtt.
Ha mindezeket a tényezőket számításba vesszük, egy új
Rosette-i kő látszik kibontakozni, mely építészetben és időben,
allegóriákban és szimbólumokban nyilatkozik meg előt-
20