szf

ják, holott egyetlen fáraó testét sem találták meg ezekben az
építményekben, és bár a Nagy Piramisban, a „király kamrája"
feletti teherhordó üregekben felfedeztek néhány „kőfejtő
jelet" - lazán odevetett graffitit -, ezek az írások, mint azt
látni fogjuk a II. részben, nem igazán alkalmasak az ortodox
nézet alátámasztására. A Nagy Piramisban semmilyen más
falfeliratot nem találunk, ahogyan a Hafrénak és Menkaurénak
tulajdonított piramisokban sem. A három kis „szatellit"
vagy mellékpiramis a Nagy Piramis keleti oldalán, és három
másik társuk a nekropolisz délnyugati pereme mentén szintúgy
nélkülöz bármilyen írásos utalást. Találtak ugyan néhány
IV dinasztia korabeli tárgyi leletet ezekben a mellékpiramisokban,
ám azt már semmi sem bizonyítja, hogy ezek egyidősek
lennének magukkal az építményekkel.
Ugyanez a probléma fennáll Hafré és Menkauré szobraira
is, melyeket utóbbi halotti templomában és előbbi völgytemplomában
találtak - pedig egyedül ezek révén tulajdonítják
az egyébként névtelen és feliratok nélküli épületeket az
említett két fáraónak. A logika szabályai szerint ezek valóban
utalhatnak az ő tulajdonjogukra, de semmiképp sem
bizonyíthatják azt. Más szóval, elképzelhető, hogy Hafré és
Menkauré építtette a kérdéses templomokat és piramisokat
- ugyanakkor legalább ennyire valószínű, hogy ők csak „beköltöztek"
a már létező építményekbe, melyeket egy korábbi
kortól örököltek meg, majd renoválták és átalakították őket
a saját igényeik figyelembevételével. Végtére is, a londoni
Trafalgar teret sem tulajdonítjuk Nelsonnak, csak mert ott áll
a szobra. Ugyanebből a megfontolásból az egyiptológusok
túl messzire mennek, amikor a völgytemplomot Hafréhoz
kapcsolják, csak mert ott lelték fel a fáraó egy szobrát.
A fenti megfigyelések igazak a gizai nekropolisz egészére
is. AIV dinasztiával fennálló kétségtelen kapcsolatot nem
vitatja senki, de a kapcsolat valóságos jellege mindeddig nem
nyert bizonyítást. Való igaz, hogy számtalan félreismerhetetlen
és feliratokkal alaposan ellátott masztaba sírt tártak fel
keletre és nyugatra a Nagy Piramistól (és a Szfinxtől keletre),
ám a kitétel, miszerint a piramisok „sírok és csakis sírok",
nem több spekulációnál. Az persze előfordulhat - ahogyan
megtörtént a világ számos más pontján -, hogy egy ősi és
szent helyet, amit egy adott célra szántak és építettek, a tör-
43