szf

abban pedig a Gizai Térképészeti Program vezetőjeként is
tevékenykedő Lehnert mérvadó szaktekintélynek tartják a
Szfinx kérdésében. Valahányszor kilövi mágikus golyóját a
felbukkanó „eretnekekre" - akik felvetik, hogy a szoboralak
talán sokkal ősibb i. e. 2500-nál -, a befolyás és tekintély pozíciójából
teheti ezt meg.
A mágikus golyó neve pedig kontextus, és Lehner az
Amerikai Tudományos Fejlődésért Szövetség 1992-es éves
gyűlésén, ahol a hivatásos egyiptológia szóvivőjévé választották,
az ortodox álláspont védelmében sűrűn durrogtatta is
azt:
A Szfinx nincs egyedül abban a sivatagban, hogy ennyire
reménytelen legyen meghatározni valóságos korát. A Szfinxet
kiterjedt építészeti kontextus öleli körül, mely magába
foglalja Hufu piramisát [ismertebb nevén a Nagy Piramist],
Hafré piramisát [a második piramist], és Menkauré piramisát
28 , melyek mind a IV dinasztia fáraóinak állítanak emléket.
Valamennyi piramistól hosszú töltésűt vezet a halotti
templomig, le egészen a Nílus árterének szintjéig, ahol egy
völgytemplom szolgált egykor a piramiskomplexum bejárataként...
A fáraók hivatalnokai és hozzátartozói megépítették sírjaikat
a Hufu piramisától keletre és nyugatra fekvő sírkertekben,
valamint Hafré és Menkauré piramisától délkeletre.
A Gizában közel két évszázada kutató régészek bőséggel
tárták fel a [IV dinasztia korabeli] tárgyi leleteket. Sírok
százai tartalmazták az olyan emberek földi maradványait és
használati tárgyait, akik a piramisok korának államszervezetét
alkották... Bizonyítékokat tártunk fel a dolgozókról és
a társadalom mindennapi életéről... Megtaláltuk a maradványait
az ősi nagyvárosnak, mely egykor a folyóvölgyben
húzódott a gizai plató teljes hosszában. Mindez részét képezi
a Szfinx archeológiai kontextusának... 29
Lehner a továbbiakban azzal érvelt, hogy több okunk is van
azt hinni, miszerint „a Szfinx Hafré piramiskomplexumába
illeszkedik":
30