szf

logáiban (lásd Olümposz császárának csillaga hogyan emelkedett az
égre, s ez a csillag ismét bő termést hoz el ... gyermeked gyermeke
élvezi majd gyümölcsét). I. e. 12-ben Augustust a római egyház fejévé
nevezték ki, és elnyerte a Pontifex Maximus címet, melyet a későbbi
római pontiusok vagy „pápák" viseltek. A dolog iróniája, hogy
i. e. 4-ben - Krisztus születésének feltételezett esztendejében -
Augustus adoptálta Tiberiust (a második római császárt, aki Jézus
idejében uralkodott 14-től 37-ig) és örököséül jelölte ki. Vergilius
próféciáját a sors különös „szeszélye" folytán végül nem az „isteni
Augustus", hanem a zsidó „megváltó király", Christos avagy Krisztus
váltotta valóra, akinek követését négy évszázaddal később maga
Nagy Konstantin tette államvallássá. (Lásd Ian Wilson/esws, the Evidence,
Pan Books, London, 1984, 134-144. oldal). Nagyon is lehetséges,
hogy Vergilius eklogáját Máté evangéliumának ismeretlen
szerzője inspirálta („Mert láttuk az ő csillagát napkeleten, és azért
jövénk, hogy tisztességet tegyünk neki." Máté 2:1), aki csillagjóslat
alapján jövendölte meg Jézus születését. Nem kell tehát csodálkoznunk
azon, hogy a késő renreszánsz számos nagy itáliai hermetista
filozófusai (Bruno, Pico della Mirandola, Campanella stb.) gyakran
a kereszténység „pogány profétáj a"-ként emlegették Vergiliust, és az
„Egyiptomi Hermes Trismegistost" (vagyis az egyiptomi Thot istent)
az ótestamentum Mózesével emlegették együtt. (Lásd Frances A.
Yates Giordano Bruno, az idézett műben). Az elszánt hermetista
„kabbala" filozófusok közül nem kevesen szilárdan hittek abban,
hogy az ókori szövegekben található egyiptomi asztrális mágia volt
a nagy világmegváltó események eszköze. Épp ezért tartjuk elképzelhetőnek
azt, hogy az első században a kollektív tudatalattiban bekövetkezett
messiáseljövetelt a régi csillagjósok idézték elő. Következő
könyvünkben részletesen foglalkozunk azzal, hogy az ilyen nagy
erejű „hermészi eszközök" hogyan aktiválódtak az évszázadok során,
és hogyan éreztetik hatásukat napjainkban is.
30 Richard H. Allen Star Names, az idézett műben, 316. oldal.
31 Szelim Hasszán Excavations at Giza, az idézett műben, 45. oldal.
32 Worked on Skyglobe 3.6.
4. függelék
1 E. M. Antoniadi L'Astronomie Egyptienne, Paris, 1934,119. oldal.
2 Frances A. Yates The Art Of Memory, University of Chicago Press,
1966.
389