szf

ezen az úton vontatták el a halott király testét és személyes
ingóságait hordozó szánt a temetésre 46 ".
A Szfinxhez közeli völgytemplomot a Gizai-fennsík központi
piramisával egy roppant töltésűt maradványai kötik
össze. Nem lehet, hogy épp ez a töltésűt egyike az ősi szövegekben
említett „utaknak", melyek Ra-Szetau szívébe vezetnek?
Ezek a töltésutak - bármilyen romosnak is tűnjenek
napjainkban - egykoron négyszögletes alagutak voltak,
mészkőtáblákból rakott tetővel és csillagokkal kihányt menynyezettel
47 . Bizonyára könnyű belátni, mennyire illeszkedett
ez a fajta szimbolizmus a Hórusz-király kozmikus keresésének
kontextusába.
A Szfinx töltésútja a szoboralaktól közvetlenül délre fut,
nagyjából a vállával egy vonalban, és finoman emelkedik,
míg nyugati irányban haladva el nem éri a nagy halotti templomot,
mely a központi piramis keleti oldalára néz. Lévén
minden tekintetben csontszáraz, a töltésűt könnyedén lehet
a Ra-Szetauhoz vezető „szárazföldi út".
De vajon merre húzódhat a másik útvonal - keresztül a vízen?
Talán erre is találunk utalást a Duat Könyvé-ben. Ebben
a hátborzongató olvasmányban említés történik „Szokarisz
[Szokarisz-Ozirisz] királyságának" (melyet neveznek a Duat
Ötödik Tartományának is) egy hermetikusan lepecsételt
kamrájáról. A leírás szerint egy vízzel teli alagút húzódik a
nagy Szfinx mancsai alatt. Az alagút finoman emelkedik felfelé,
míg végül el nem ér a Hatodik Tartományba.
Érdemes megjegyezni, ahogyan azt tettük az I. részben is,
hogy a nagy Szfinx környékén dolgozó geológusok az 1990-
es évek elején azonosítottak egy hatalmas négyszögletes
kamrát és egyéb „anomáliákat" is közvetlenül a szobor mancsai
alatt, a sziklaágyban. Az sem érdektelen, hogy köztudott,
miszerint egy természetes föld alatti víztározó húzódik
meg nagy mélységben a Szfinx alatt, melyet a Nílus vize táplál
48 .
Az alagút
Dr. Jean Kerisel, a kiváló francia mérnök, aki átfogó kutatásokat
végzett a Nagy Piramis föld alatti kamrájában 49 , geoló-
210