szf

miután két ellentétes nézet ütközik - a legjobb lenne egy független
laboratórium vizsgálatával dűlőre vinni a kérdést.
Végtére is egy i. e. 2500-ból származó, ember készítette
vaslemez szédületes lehetőségeket vetne fel. És nemcsak
arról van szó, hogy újra kellene dátumoznunk az úgynevezett
vaskorszakot. Talán ennél is izgalmasabb lenne azon elgondolkodni,
hogy miféle célt szolgálhatott egy vaslemez a Nagy
Piramis egy központi kamrájától kiinduló kürtő végében, sok
ezer évvel ezelőtt. Talán lehet valamiféle kapcsolat a vaslemez
és a rézfogantyús ajtó között - melyet a közelmúltban
fedezett fel Rudolf Gantenbrink a királynő kamrájától induló
déli kürtő végében -, mely egyenesen a „Szíriusz-íziszre"
irányul, az „Orion-Ozirisz" hitvestársára?
1989-es jelentésében Jones és El Gayer azt is megjegyezte,
hogy a lemez valószínűleg csak töredéke egy nagyobb
fémlapnak, mely eredetileg talán afféle „kapuként" illeszkedett
a kürtő szájához.
Csillagkapu
A későbbi fejezetekben részletesen is utalunk az ősi Egyiptom
úgynevezett „piramisszövegeire". Ezek a szövegek gyakorta
öltik magukra halotti vagy újjászületési feliratok formáját,
melyeket egyes V és VI. dinasztia korabeli, a Gizától
10 mérföldnyire délre fekvő Szakkarában található piramisok
falaiba véstek. Az egyiptológusok egyetértenek abban,
hogy ezek közül sok - ha nem az összes - a piramisok előtti
korból származik 25 . Épp ezért nyugtalanító felfedezni ezekben
a szövegekben, melyek vélhetően a rézművességet épp
csak kóstolgató neolitikus földművesek munkái, a korántsem
ritka utalásokat a vasra.
Az általunk Bja - az „isteni fém" - néven illetett vas
ugyanis rendszeresen felbukkan az ilyen vagy olyan módon
az asztronómiához, a csillagokhoz vagy az istenekhez kapcsolható
szövegemlékekben 26 . A Bja sokszor megjelenik például
a feliratokban, melyek „Hórusz négy fiát" idézik - vélhetően
kapcsolatot teremtve ezáltal a Semszu Hor, vagyis a
„Hórusz Követői", avagy az „Azonosultak" néven emlegetett
különös teremtményekkel, kikről a következő fejezetek-
133