szf

Az igazság kutatása
Egyéb kérdések, melyek közvetve vagy közvetlenül felmerülnek
a további fejezetekben:
1. Vajon a nagy Szfinxet és Giza Nagy Piramisait úgy tervezték,
hogy részét alkossák az „Első Idő" égboltját megörökítő
roppant háromdimenziós „modellnek"?
2. Talán a nekropolisz egyéb jellegzetes építményei is illeszkednek
egy ilyen modellbe?
3. Ha így lenne, fennmaradt-e belőlük annyi, hogy összehasonlítsuk
a letűnt korok Giza fölötti égboltjának számítógépes
szimulációival, és ezáltal archeoasztronómiai bizonyossággal
meghatározzuk az „Első Idő" dátumát, vagyis a
rendkívüli egyiptomi civilizáció valódi „genezisét"?
4. Megvizsgálva az ősi égboltok szimulációit - hogy az
egyiptomi temetkezési szövegek nyelvi fordulatát alkalmazzuk
- mi is „lemehetünk bármely égbe, ahová csak le kívánunk
menni"?
5. Véletlen lenne csupán, hogy a szövegek zöme több ezer
esztendőn át fennmaradt, avagy szerkesztőik eleve fennmaradásra
szánták őket, és gondoskodtak róla, hogy a korok
során az emberek mindig kötelességüknek érezzék újra és
újra lemásolni azokat (mely folyamat új lendületre kapott az
elmúlt másfél évszázadban, mióta megfejtették az egyiptomi
hieroglifákat, a Koporsószövegek, a Piramisszövegek, a Halottak
Könyve stb. tucatnyi modern nyelven történő kiadásával
- immár CD-ROM-on is)?
6. Más szóval, nem lehetséges-e a szövegek és a hozzájuk
kapcsolódó rituálék gondos elemzése alapján, hogy egy mérhetetlenül
ősi civilizáció üzenetébe botlottunk, melyet nemcsak
a piramisok korának és nemcsak az ősi Egyiptom
Hórusz-királyai számára gyűjtöttek egybe, de mindenkinek,
aki „az igazságot keresi" - jöjjön bármely kultúrából, bármely
korból -, és aki eléggé „fejlett" ahhoz, hogy összepárosítva
a szövegeket és az építményeket, feltekintsen a régmúlt
korok csillagos égboltjára?