szf

a „Kutatás a földön kívüli intelligencia után" (SETI) nevet
viseli. Ők azok, akik fáradhatatlanul keresik a távoli civilizációk
világűrön át érkező üzeneteit, és ennek okán készek elfogadni
a lehetőségét annak, hogy egy napon azonosítanak
is egy ilyet. A Massachusetts Institute of Technology (MIT)
munkatársa, dr. Philip Morisson szerint:
Kezdetben nem sokat tudnánk kezdeni egy ilyen üzenettel.
Ha meg is kapnánk, nem értenénk meg. Lenne ellenben egy
félreérthetetlen jelsorozatunk, teli struktúrával, teli kihívással.
A legjobb embereink próbálnák megfejteni, és ez nem
is lenne túl nehéz feladat, hiszen akik megalkották, nyilván
gondoltak arra, hogy könnyen lehessen dekódolni, máskülönben
az egésznek nem lenne semmi értelme. Minden a
rejtjelezés ellen szól, hiszen olyasvalakinek küldenek üzenetet,
aki sohasem kerülhetett kapcsolatba az ő jelképrendszerükkel,
nincsenek meg a megfelelő kulcsai, tehát aligha lesz
képes elolvasni az üzenetet... Én az ő helyükben telizsúfolnám
a szöveget nyomravezető jelekkel és félreérthetetlen
utalásokkal... 1
Kozmosz című könyvében Carl Sagan professzor a Cornell
Universityről ugyanerre a következtetésre jut - és ennek során,
különös módon, utal az egyiptomi hieroglifák rendszerére
is. Kifejti, hogy „az egyiptomi hieroglifjelek nagyobbrészt
feloldhatóak egyszerű behelyettesítéssel. Ugyanakkor
nem minden hieroglifa felel meg egy adott betűnek vagy szótagnak.
Akadnak köztük piktogramok is..." Amikor fordításra
kerül a sor, ez „a betűkből és piktogramokból álló egyveleg
megkeserítheti a fordító életét..." A tizenkilencedik
század elején mégis sikerült áttörést elérnie a francia tudósnak,
Champollionnak, aki helyesen értelmezte a híres Ro-i
sette-i követ, melyen ugyanaz a felirat szerepelt egyiptomi
hieroglifák formájában és görögül is. Miután Champollion
értett görögül, egyébre sem volt szüksége, csak egyféle kulcsra,
mely révén összekapcsolhatta egymással a hieroglifákat és
a görög szavakat vagy betűket. Ezt a kulcsot a francia kutató
kezébe V Ptolemaiosz fáraó neve adta - mely egyenlő
számban szerepelt szóként a görög, és úgynevezett kartusként
(jellegzetes, hosszúkás keretbe foglalt hieroglifacso-
276