szf

12. fejezet
Bölcsek és „Követők"
„Az első edfui kozmogóniai feljegyzés
bevezetője megemlíti a tradíciót,
mely szerint ezek a feljegyzések »a
Bölcsek szavak. Úgy tudjuk, hogy e
szent könyvek »másolatai az írásoknak,
melyeket Thot jegyzett le a Bölcsek
szavai alapján«..."
E. A. E. Reymond, Az egyiptomi
templom misztikus eredete, 1969
Altalános beidegződés a modern tudósok köreiben, hogy a
mítoszok nem számítanak történelmi bizonyítéknak - és,
mint azt az előző fejezetben is láthattuk, ez a meggyőződés
különösen erősen munkál az egyiptológusokban.
Pedig több olyan esetet is ismerünk, amikor a „tudománytalannak"
tartott és ezért egyetlen kézmozdulattal félresöpört
mítoszok igaznak bizonyultak. Ennek talán legékesebb
példája Homérosz Iliász-ának Trójája (a monumentális verses
prózát a szerző i. e. 800 körül gyűjtötte egybe főként a
korabeli szájhagyományra támaszkodva). Nem is olyan rég
még majd minden tudós meggyőződéssel vallotta, hogy Trója
„mitikus város" - vagyis teljes egészében Homérosz termékeny
képzeletének szülötte. 1871-ben azonban egy „outsider"
német felfedező, Heinrich Schliemann hamisnak bélyegezte
az ortodox álláspontot, amikor az Iliász-ban olvasható
földrajzi utalások nyomán Törökország nyugati részén, a
Dardanellák közelében felfedezte Tróját - pontosan azon a
helyen, ahol az Homérosz állításai szerint egykor állt.
Schliemann és két másik tántoríthatatlan kutató, a görög
tudós Kalokairinosz és a brit régész, Sir Arthur Evans ezután
még azzal is megfejelte mindezt, hogy nyomába eredt a Kréta
szigetén egykor virágzó nagy „minószi" civilizációval kapcsolatos
mítoszoknak. Akkoriban ezeket a mítoszokat épp-
230