szf

a célt el akarta érni, a kiválasztottnak részesülnie kellett a
felfedezésben, a reveladóban, hogy leleplezhet valami múlhatatlanul
fontos dolgot - valamit, ami felruházza a bölcsességgel
és az „Első Idő" tudásával, a kozmosz és Ozirisz, a
Hajdani s Majdani Király misztériumával.
Ezúton is emlékeztetni szeretnénk a hermetikus iratokra,
melyet görögül írtak ugyan, ám az egyiptomi Alexandriában
szerkesztettek, jó 2000 esztendővel ezelőtt, s amelyet Kore
Kosmu (a Világ Szüze) néven is ismertek 2 . A többi szövegemlékhez
hasonlóan itt is olvashatunk Thotról, az ősi egyiptomi
bölcsességistenről, de immár görög néven, Hermészként:
Ilyen volt hát mindentudó Hermész, ki látott mindent, mert
látni annyi, mint megérteni, és a megértés felruház a hatalommal,
hogy felfedjük és megadjuk a magyarázatot. Mert
amit ő tudott, kőbe véste azt; de amit kőbe vésett, el is rejtette
azt... A kozmikus elemek szent jelképeit elrejtette
Ozirisz titkai által... hallgatást róva reá, hogy még a kozmikus
kor legifjabbja is kutasson utána. 3
A szövegből arról is értesülhetünk, hogy mielőtt „visszatért
a mennybe", Hermész bűbájt bocsátott titkolt írásaira és a
bennük elrejtett bölcsességre:
Ó, szent könyvek, kiket halhatatlan kezeim alkottak, kiket
a romlatlan varázslat alkotott... gyűrjétek le az enyészetet,
legyetek örökkévalók és romlatlanok. Váljatok láthatatlanná,
fellelhetetlenné mindenki előtt, ki csak e földet tapodja,
míg csak az Os Eg kezetekbe nem adja az eszközt... 4
Hogy milyen eszközök vezethetnek el a Gizában elrejtett
„láthatatlan és fellelhetetlen" titkok feltárásához?
Kutatásaink meggyőztek bennünket arról, hogy a preceszsziós
idő és az allegorikus csillagászat tudományos nyelve,
mely e magasztos építményekben és a szövegemlékekben tudatosan
kifejeződésre jut, kapcsolatban áll ezzel az eszközzel.
Nyomozásunk kezdetétől abban reménykedtünk, hogy
ez a nyelvezet fog majd új fényt vetni a rejtélyes egyiptomi
civilizációra - bár arra aligha számíthattunk, hogy ennek
segítségével specifikus égi koordinátákat fejthetünk meg,
308