szf

a tavaszi napéjegyenlőség idején mutatóként szolgált a precessziós
ciklus „óráihoz" - és nem is akármilyen röpke órákhoz,
hiszen a napéjegyenlőség Napja minden egyes zodiákus
csillagképet nem egészen 2200 esztendeig tartott maga mellett.
14
A mi korunkban a Nap a tavaszi napéjegyenlőség idején a
Halak csillagkép előtt kél, ahogyan azt teszi immár vagy 2000
éve. A „Halak kora" azonban lassan a végéhez közeledik, és
a tavaszi nap hamarosan kikerül a Halak szektorából, hogy
a Vízöntő új hátterével kezdje meg felemelkedését. (Hogy
pontosak legyünk, minden 2160. esztendőben kerül sor arra,
hogy a Nap zodiákus „házat" cseréljen.)
Most, hogy átláttuk a folyamatot, próbáljuk visszatekerni
Santillana és von Dechend „precessziós óráját". Áthaladva
a Halak korán (és az azt megelőző Kos korán), máris az
i. e. 2500-as év korában találjuk magunkat, amikor a közfelfogás
szerint a Szfinx megépült, és amikor épp a Bika adta
kölcsön a házát a tavaszi napéjegyenlőség idején felkelő napkorongnak.
És éppen ez a probléma magva.
1. A Szfinx, mint láthattuk, a napéjegyenlőség jelzője -
avagy „mutatója".
2. Egy olyan helyen, mint Giza, melyet velejéig átjár az
asztronómia, joggal számíthatnánk rá, hogy a Bika korát jelképező
monumentális emlékművet legalábbis egy bika képére
formázzák, vagy bármilyen formában próbáljanak utalni
annak bika mivoltára. A Szfinx ezzel szemben határozottan
oroszlán személyiségjegyeket visel.
3. Könnyedén igazolható matematikai bizonyosság, hogy
vissza kell mennünk egészen az i. e. 10 500-ban kezdődő
Oroszlán korába, ha „logikailag helyes" ég-föld szimbolizmust
akarunk találni. Ez, mint láthattuk, az egyetlen kor,
melyben az egyenesen keletnek forduló Szfinx pontosan a
megfelelő jelképtartalmat hordozza, pontosan a megfelelő
időpontban - figyeli, amint a tavaszi Nap a hajnali égboltra
emelkedik, háttérben saját égi másával 15 .
Hogy ez utóbbi felvetést egyértelművé tegyük, térjünk
vissza a számítógépes szimulációhoz, mely révén felrajzoltuk
az i. e. 10 500-as év Gizájának égboltját, és utasítsuk gépün-
95