szf

Kozmikus környezet
Az ősi egyiptomiak világképe, melyet valószínűleg érintetlen
és teljesen kifejlődött formában örököltek meg történelmi
civilizációjuk születésekor, mintegy 5000 évvel ezelőtt, alapjában
véve dualisztikus és kozmogonikus. A fáraói teokrácia
alapjai, Alsó- és Felső-Egyiptom „két földjének" egy királysággá
történő egyesítése, a múlt és az ősiség fontossága, a
törvények és naptárrendszerek, a templomok és piramiskomplexumok
építészete, sőt maga Egyiptom földje és a
Nílus - az ő szemükben ezek mind kozmogonikus koncepciók.
Ők olyannak látták kozmikus környezetüket (az égboltot,
a Tejutat, a Napot és a csillagokat, a Holdat és a planétákat,
és mindezek ciklusait), mint ami tökéletes dualitásban
kötődik a földi környezethez (a földhöz és a Nílushoz, az élő
és hajdani királyokhoz, a napok és korok ciklusaihoz).
Az ősi Egyiptom történelme - legalábbis amennyi és
ahogy megörökítésre került belőle a papiruszokon, táblákon
és falfeliratokon - gyakorta fejeződik ki egyféle „kozmikus
kódként", mely mind rituális, mind szimbolikus értelemben
kapcsolódik - akárcsak maguk a piramisok - az égbolt örökké
változó mintázatához. Mindebből az következik, hogy az
égboltra kell tekintenünk, ahogyan azt az egyiptomiak is tették,
ha meg akarjuk érteni azokat az ideákat, melyeket rendkívül
különös és ezoterikus vallási írásaikban is igyekeztek
közvetíteni. Ezek közt találjuk azokat a rejtélyes, archaikus
szövegeket is, melyek az elhaltak túlvilági utazásához igyekeztek
kalauzként szegődni, mint a Halottak Könyve (az ősi
egyiptomiak ezt Per-Em-Hru néven ismerték), a Két Út Könyvét,
a Kapuk Könyvét, a Duat Könyvét és a Koporsószövegeket.
Mind közül a legősibbek és legrejtelmesebbek az úgynevezett
Piramis szövegek, melyeket a korábbi szövegemlékek
alapján az i. e. harmadik évezred második felében kezdtek el
átmásolni és újra rendszerezni. Ezek a figyelemre méltó feljegyzések
roppant összetett hieroglif falfeliratok formájában
maradtak ránk az V. és VI. dinasztia korából származó piramisok
falán - Szakkarában, mintegy tízmérföldnyire délre a
gizai nekropolisztól -, és mindeddig felhasználatlan kulcsot
kínálhatnak a Nagy Piramis és a Szfinx rejtélyeihez.
161