szf

királysága lehet - melyre a Piramisszövegek úgy hivatkoznak,
mint „a helyre, ahol az Orion lakozik". Ahogyan azt Margaret
Bunson megjegyzi A klasszikus Egyiptom enciklopédia] á-
ban: „A ka-k... a helyek őrzőiként funkcionáltak... Oziriszt
pedig mindig a piramisok /ca-jának tartották..." 6
A Piramisszövegek egy másik bekezdése is alátámasztja
ezt a feltételezést:
Ó, Hórusz, ez a király Ozirisz, az a királyi piramis Ozirisz,
ennek megépítése Ozirisz, indulj hozzá... 7
Ébredj [Ozirisz] Hórusz kedvéért... kelts fel szellemed
[azaz válj asztrális lénnyé]... nyíljon meg előtted az út a
Helyre, Ahol Orion Lakozik... 8
Élj, légy élő, légy fiatal... Orion mellett az égben... 9
O, Ozirisz-király, te vagy e nagy csillag, Orion társa, ki átszeli
az eget Orionnal, ki „áthajózik" a Duat-on Oziriszszal...
10
Kapcsolat
Különös, hogy a nyilvánvaló ég-föld kettősség és a szövegek
kétségbevonhatatlan asztronómiai „irányultsága" ellenére
Jane B. Sellersen kívül 11
nem akadt tudós koponya, aki komolyan
számításba vette volna, hogy az Ozirisz „Felső" és
„Alsó" királyságának „egyesítésére" vonatkozó utalásoknak
bármiféle közük lehet a csillagászathoz. Szigorúan véve, az
egyetlen egyiptológus, aki legalább a közelében járt ilyen heterodox
nézetnek, Szelim Hasszán volt, amikor megjegyezte:
„az egyiptomiak hitrendszerében egynél több, valószínűleg
egymás fölé illeszkedő égbolt is jelen lehetett... A Piramisszövegek
egyes sorai arra utalnak, hogy „Alsó-" és
„Felső-" Egyiptomnak is megvolt a maga külön ege... azaz
a két ég párhuzamba állítható Alsó- és Felső-Egyiptom két
országával. 12 "
Az egyiptomi kozmológiáról szóló monumentális tanulmányában
Hasszán ráirányítja a figyelmünket egy felettébb
érdekes papiruszra is, melyet a párizsi Louvre-ban őriznek 13 ,
s amelyben „utalást találni arra, hogy a kérdéses »Két Égbolt«
egyikét a földnek, másikát aDuat-nak tartották fenn. 14 "
264