szf

tudhatjuk, hogy ő alapította meg a Duat-ot - a kozmikus
„Másvilágot" a Tejút jobb partján - egy afféle égi „Ozirisz
királyságát" a holtak számára 48 .
Szfinx istenség
Szelim Hasszán a Duat-ot „Ozirisz királyságának" nevezi, és
bemutatja, miként emelkedett „Ozirisz a »Duat urává«, illetve
Ozirisz király [mármint az elhalt fáraó] »Orion társává*.
. ." 49 Azután néhány, a kutatásunkba vágó információval
is ellát bennünket, amikor gondos szövegelemzés után rámutat,
hogy a Duat valamiképp kapcsolódni látszik Ra-Szetauhoz.
50
A többi elemzőhöz hasonlóan Hasszán is elismeri, hogy
„a Ra-Szetau nevet a gizai nekropoliszra alkalmazták 51 ",
ugyanakkor más helyen arra utal, hogy Ra-Szetau voltaképpen
„Ozirisz királysága a sírban 52 ", illetve a „memphiszi alvilág"
- tehát a memphiszi DuatP Ebben a kontextusban vizsgálja
a tizenkét Tartományt (avagy Órát), mely a Duat Könyvében
feltűnik a „Szokarisz földjére" vonatkozó referenciák
társaságában. Hasszán valójában egy nagyon is érdekes tényre
próbálja ráirányítani a figyelmünket. Szokarisz földje a
Duat Ötödik Tartománya 54 , és „az Ötödik Tartomány közepét
Ra-Szetaunak nevezik 55 ".
Azt tehát az egyiptológusok sem vitathatják, hogy létezik
egy Ra-Szetau a földön a gizai piramisegyüttes formájában,
és egy Ra-Szetau az égbolton, a Duat Ötödik Tartományának
formájában - s ez utóbbi helyet, ahogyan arra többször is felhívtuk
az olvasó figyelmét, az ősi egyiptomiak nem „alvilágként",
hanem sokkal inkább az Orion jól meghatározható
csillagégyütteseként tisztelték.
Továbbá, mint arra már az I. részben rámutattunk, Szokarisz
földjének átjárói, kamrái és folyosói - melyeket oly részletesen
megjelenítettek a sírkamrák falain, a Duat Ötödik
Tartományának képi ábrázolásain - kísértetiesen emlékeztetnek
a gizai Nagy Piramis átjáróira, kamráira és folyosóira.
A hasonlóság oly mérvű, hogy az ember önkéntelenül is eltöpreng
- a Nagy Piramis egyik funkciója talán éppen az volt,
hogy a Túlvilág afféle földi modelljeként vagy „szimulációja-
175