szf

az archeológiai és egyiptológusi szakma bennfentesei, akik
maguk közt eldöntötték az építmények eredetét, korát és
funkcióját. Az új bizonyítékokat, melyek nem támogatják,
uram bocsa' kikezdik a tudós konszenzust, rendre félresöprik,
elbagatellizálják, és szélsőséges esetekben szándékosan
elrejtik a közvélemény elől. Ezért lehetséges, tartjuk mi,
hogy minden, ami csak kapcsolódik a Nagy Piramis kürtőihez
- a csillagászati tájolás, a vaslemez, a relikviák, az „ajtó"
felfedezése - heves elutasításra talál a régészek és egyiptológusok
részéről. Feltételezzük, ez indokolja az érdeklődés
hiányát akkor is, amikor a Szfinx eredetére vonatkozó geológiai
bizonyosságokra kerül a sor 5 .
A gizai nekropolisz az egész emberiség öröksége, mely
szinte sértetlenül vészelte át az évezredeket, és napjainkban
egyre erősödik a nagyközönség várakozása, hogy a kiváltságos
egyiptológusokon és archeológusokon kívül más is betekintést
nyerhessen páratlan rejtelmeibe. Ezek a várakozások
talán túlzóak, ám ennek ellenére úgy érezzük, hogy a nagyközönség
elvárása és az ortodox reakció közt polarizálódott
kulturális közegben az egyetlen bölcs lépés az lenne, ha a
kutatásokat teljes „átláthatóság" és számadási kötelezettség
mellett végeznék. Különösen igaz ez a királynő kamrájának
déli kürtőjére, az északi csatorna videoszkopikus vizsgálatára,
valamint a Szfinx körül elvégzett további szeizmografikus
mérésekre és próbafúrásokra, melyeket a nemzetközi közvélemény
figyelmétől kísérten kell elvégezni, és soha többé
nem szabad kitenni bizarr és kicsinyes halogatásnak.
Nem bocsátkozunk jóslatokba, milyen új felfedezésekre
kerül sor tanulmányunk alapján, vagy hogy lesznek-e egyáltalán
ilyen felfedezések. Akárhogy is, miután bevégeztük saját
archeoasztronómiai vizsgálatunkat és nyomon követtük a
Hórusz-király útját, valósággal rabjai lettünk e bámulatos
hely megfoghatatlan misztériumának - annak az érzésnek,
hogy a valódi történet elmesélésébe még épp hogy csak belekezdtünk.
Áhítattal tekintve az építmények monumentális
léptékére és hihetetlen precizitására, úgy érezzük, hogy az
ősi építőművészek célja messze túlmutat a gyakorlatias felhasználáson,
és sikeresen oldja meg a feladatot, hogy a csillagok
egyetemes nyelvét felhasználva beavassa a rejtelmek-
310