szf

Az ősi rejtélyek őrzője, minden titkok
tudója, a Nagy Szfinx évezredek
óta mozdulatlanul mered a végtelenbe,
kelet felé, hogy a csillagokból olvassa
ki az emberiség rég feledésbe
merült üzenetét. Ma, amikor civilizációnk
egy újabb nagy ciklus vége
felé közeledik, egyre fontosabbá válik,
hogy megértsük ezt az üzenetet.
A kirakójáték utolsó darabja is a helyére
került. A geológusok és az archeo-asztrológusok
már régóta állítják,
hogy a Szfinx jóval régebbi, mint
ahogy eredetileg azt feltételezték.
Az egyiptológusok szerint az alkotás
i. e. 2500-ból származik, ám mi tudjuk,
hogy jóval előbb, i. e. 10500-
ban, az Oroszlán jegyének korában
kezdték építeni. Már abban is biztosak
vagyunk, hogy a Szfinxtől fél
mérföldre található három gizai piramis
sem holmi megalomániás fáraók
síremléke, hanem az Orion-öv
három csillagának 15 millió tonnányi
kőbe ágyazott precíz földi térképe.
Akkor viszont valaki üzenni akart
nekünk valamit? És ha igen, mit?
A Szfinx üzenetében Rober Bauval
(Az Orion-rejtély szerzője) és Graham
Hancock (az Istenek kézjegyei
és a Jel és pecsét szerzője) a legmodernebb
komputeres szimuláció segítségével
tudományosan megalapozott
időutazásra repítik az olvasót,
hogy együtt törjék fel a műemlékekbe
ágyazott ősi titkosírás kódját, és
hogy új elméleteket fogalmazzanak
meg a piramisszövegek és más ősi