szf

15. fejezet
Amikor ég és föld egyesült
„Az én országom nem e világból
való..."
János 18:36
„Nagy a Kozmikus Rend, mert nem
változott Ozirisz óta, ki megalkotta..."
Ptahotep, a piramisok korának
főpapja
Az ősi egyiptomiak teremtésmítosza szerint Nut, az ég istene,
és Geb, a földisten házastársakként éltek, mielőtt durván
különválasztotta volna őket Su, a levegő, a légkör és a szárazság
istene. Az ő egyesülésükből született ízisz és Ozirisz,
Nebethut és Széth. Ozirisz annak rendje és módja szerint
megalapította az „Első Idő" idilli „Királyságát", majd Széth
keze által testvérgyilkosság áldozata lett, hogy azután megtapasztalja
az újjászületést és felemelkedjen a mennyekbe,
ahol létrehozta a Duat „Királyságát". Az olvasó bizonyára
emlékszik rá, milyen kulcsfontosságú szerepet játszott mindebben
Hórusz, a megözvegyült Izisztől született fiú, az ősi
Egyiptom Hórusz-királyainak őstípusa - aki bosszút vett az
álnok Széthen és később újraegyesítette a megosztott királyságot.
Ezáltal elmondhatjuk, hogy az egyesült Ozirisz-királyság
megalapításának - majd újraalapításának - kozmikus terve
már a kezdetek kezdetétől az „istenek" műve, s ezáltal jócskán
megelőzi az i. e. harmadik évezredben létrejött Ménész-
Narmer-féle „történelmi" királyságot.
261