szf

A muszlim hódítás korára újra nyakig betemette a homok,
és ekkor kapta új - vagy talán nagyon is ősi - nevét:
„Közel az egyik piramishoz - írta Abdel-Latif a tizenkettedik
században -, egy roppant kőfej emelkedik elő a földből.
A neve Abul-Hol." A tizennegyedik században El-Makrizi
megemlékezett egy Saim-ed-Dahr nevű férfiról, aki „méltatlankodván
bizonyos vallási tévelygések felett, a piramisokhoz
ment, és eltorzította Abul-Hol arcát, mely ebben az állapotában
maradt fenn egészen mostanáig. A cselekedet után a
homok elárasztotta Giza megművelt földjeit, és a népek
Abul-Hol eltorzításának tudták ezt be."
Távoli emlékek
Abul-Hol, az egyiptomi nagy Szfinx arab neve a legtöbb fordító
olvasatában annyit tesz, a „Rettenet Atyja".
Az egyiptológus Szelim Hasszán azonban egy másik névmagyarázattal
is előáll. A Gizai-fennsíkon az 1930-as és
1940-es években elvégzett kiterjedt ásatások során kiderült,
hogy az i. e. második évezred elején egy idegenekből álló
kolónia telepedett meg Alsó-Egyiptomnak ezen a részén. Az
idegenek Harran szent városából származtak (mely a modern
Törökország déli részén található, a szíriai határsáv közelében),
és minden valószínűség szerint zarándokok voltak.
18