szf

tosság csakis azt bizonyíthatja - bár ezt a régészek és az
egyiptológusok sosem voltak hajlandók komolyan megfontolni
-, hogy a 9,1 holdon elterülő, hatmillió tonna tömegű
Nagy Piramis megtervezése és kivitelezése csakis rendkívül
tapasztalt csillagászok segítségével történhetett meg 2 .
Meggyőződésünk, hogy ezt a „csillagászati tényezőt" sokkal
nagyobb súllyal kellene számításba venni, mint azt eddig
az egyiptológusok tették. Hála a fejlett számítógépes programoknak,
ma már képesek vagyunk felrajzolni a csillagos
égboltot, amilyen az Giza felett az elmúlt 30 000 esztendő
bármely időpontjában lehetett, és ezáltal újra tudjuk alkotni
azt a csillagászati környezetet, melyben a piramisépítők
tevékenykedtek.
Feltekintve az ősi égboltokra, miközben egy microchip kiszámítja
az egyes csillagok múltbéli elhelyezkedését, bizonyos
kulcsfontosságú mozzanatok (melyeknek a tisztán régészeti
vagy egyiptológiai perspektívából semmi jelentőségük)
kezdenek alakot ölteni a szemünk előtt.
Az égbolt csillagai
Kezdjük a négy rejtélyes kürtővel, melyek a Nagy Piramisban
a király és a királynő kamráiból ágaznak ki, s amelyek mérií^.
/I horizont Gizánál és a Nagy Piramis meridiánja
83