szf

ka előtt 25 ) - igaz, karrierjének egy későbbi állomásán a francia
egyiptológus módosította nézeteit, hogy megfeleljen az
uralkodó konszenzusnak, és kijelentette, hogy a Szfinx „valószínűleg
magát Hafrét jelképezi" 26 .
Hogy Maspero késztetést érzett korábbi eretnek nézetei
megtagadására, többet elárul az egyiptológusi szakma belső
feszültségeiről és a bajtársias érzelmekről, mint az emlékmű
korára vonatkozó bizonyítékok milyenségéről. Valójában a
konszenzus alapjául szolgáló bizonyítékok meglehetősen
ingatagok, s nem is annyira a tényekre, mint inkább értelmezésekre
építkezik, melyek révén bizonyos szaktekintélyek hitelt
próbáltak adni egyes rendkívül kétes adatoknak - mint
például Hafré nevének említésének Thotmesz sztéléjén.
A szakma öregjei közül csak nagyon kevesen nyilatkoznak
oly őszinteséggel e kérdésben, mint Szelim Hasszán.
A Szfinxről szóló klasszikus, 1949-es tanulmányában, melyből
már eddig is idéztünk, ezt a figyelmeztetést olvashatjuk:
Eltekintve IV Thotmesz sztéléjének erősen megcsonkított
sorától, ami nem bizonyít semmit, nincs egyetlen ősi szövegemlék
sem, mely összekapcsolná a Szfinxet Hafréval. Épp
ezért logikusnak tűnik, hogy bizonyos fenntartásokkal kezeljük
ezt a érvet, míg egy szerencsés régészeti fordulat révén
birtokunkba nem kerül a megcáfolhatatlan bizonyíték a szobor
hovatartozását illetően... 27
Kontextus
Mióta Hasszán lejegyezte a fenti sorokat, nem következett
be az a bizonyos „szerencsés régészeti fordulat". Ennek dacára
a konszenzus, hogy a Szfinxet Hafré építtette i. e. 2500
körül, oly erős maradt napjainkra is, hogy már-már azt gondolhatnánk,
más is alátámasztja a tudósok ellentmondásos
nézetein és a vitatott hasonlóságon kívül, mely Hafré kairói
múzeumban őrzött szobra és a Szfinx között fennáll.
Mark Lehner szerint valóban akad egyéb bizonyíték - egy
afféle mágikus golyó, melyet Lehner láthatóan elég erősnek
tart ahhoz, hogy kipusztítson vele minden kételyt és kérdést.
A napjainkban a Koch-Ludwig Gizai-fennsík Program, ko-
29