szf

5. A gizai Nagy Piramis geodetikus pozíciója a 30. szélességi
fokon (harmadúton az északi pólus és az egyenlítő között),
és a világ lakható földtömegének középpontjában
több mint 6100 lábnyi (1830 méter) utat jelent a Föld felszínén.
Egy fokpercet tovább oszthatunk 60 fokmásodpercre
- egy fokmásodperc értéke tehát megközelítőleg 101 láb
(vagyis 30 méter). A fokokban történő mérés korántsem modern
találmány, de sokkal inkább a tudományos gondolkodás
öröksége - a „60-as alapú" matematikához kapcsolódik,
melyet a legtávolabbi korok hagyományoztak ránk 22 . Senki
sem tudja pontosan, hogy honnét vagy mely korból ered 23 .
Úgy tűnik azonban, hogy használták a geodéziai felméréseknél
és a csillagászati kalkulációknál, amikor a Nagy Piramis
pontos helyét meghatározták - hiszen az építény mindössze
egymérföldnyire fekszik délre a 30. szélességi foktól, vagyis
szinte pontosan harmadúton magasodik az egyenlítő és az
északi pólus között. 24
Nem valószínű, hogy a helymegválasztásban szerepe lett
volna a véletlennek. Ráadásul miután egymérföldnyire
északra nem találni alkalmas helyet egy ilyen roppant struktúra
számára, meggondolatlanság lenne feltételezni, hogy ezt
a jelentéktelen eltérést is a piramisépítők hanyagsága, netán
képzetlensége okozta volna.
Az eltérés mértéke 1 fokperc és 9 fokmásodperc - miután
a piramis a 29° 58' 51" mentén fekszik. Érdekes továbbá,
59