Rengeteg árulkodó jele van annak, ha valaki, bármilyen csinos is, nem tudja még igazán a, „női nyelvet"beszélni. Nem tudja a sajátos női életstratégiáit működtetni. Ilyenkor úgy érezzük, hogy „nem igazán nő. " Areinkarnációval ugyanis a lelkünk beidegzett reflexeit hozzuk magunkkal, és amikor múltunkból hiányoznak azúj nemi szerep tapasztalatai, akkor azokat most, ebben az éleiben kell megszerezni. Mást szoktunk meg, a másiknemmel éreztük azonosnak magunkat. Persze semmit sem „elölről" tanul az ember, de visszatalálni egy régenélt szerephez igen nehéz.Mintha egy másfajta ösztön működtetné ilyenkor a nőt: azt hiszi, hogy a dolgait most is „akarni" kell — snem tudja, hogy hagyni megtörténni előnyösebb lenne. A férfival való páros táncban mindenáron vezetni akar -ő irányít s nem hagyja irányítani magát. Azt meg főleg nem tudja, mert az már a női szerep magasiskolája,hogy vezet ugyan, de a férfival elhiteti, hogy mégis az történik, amit ő akar.Nem ismeri, a jin taktikát.Láttam egyszer egy dokumentumfilmet. Regressziós hipnózisban egy angol asszonyt sikerült visszavinni előzőéletébe. Száz évvel ezelőtti története volt ez. A helyszínét is sikerült megtalálni később, mert kimondta a helyiségnevét. Valami francia kisváros volt, és a nő transzállapotban fura keveréknyelven, félig angolul, félig franciáulbeszélt. Meg is találták a várost. Egy jó nevű kollégiumra bukkantak itt. Az asszony - most már éberen -ismerősként kezdett járkálni a folyosókon. Megrendülten fedezte fel régmúlt emlékét, a pincét, ahol valahabujkált, a zsalugáteres ablakokat, az ismerős rézkilincseket, a freskókat a mennyezeten, még az ódon szertáritárgyakat is. Minden „visszajött" - de amikor a mosdót kereste, a férfi vécébe nyitott be. Ekkor döbbent rá azorvosa, hogy ez egy férfiélet volt, s jelenlegi sorsának traumáit éppen az okozta, hogy lelkében még mindig amásik archetípus élt jóllehet ennek semmi „szexuális" jelét nem tapasztalta. Külsőleg sem volt férfias. Sőt,kifejezetten csinos nő volt. Csak lelkének mélyebb szokásrétegében élt még a régi szerepe, ami miatt nem tudottigazán nő lenni.)Elsősorban azonban mindannyian Emberek vagyunk.Csak aztán lehetünk férfi és női emberek.A magyar nyelv olyan mély, hogy egy kifejezés néha több igazságra tanít meg, mint a világ sok szentkönyve.Ezt a titkot is tudja.Az előző fejezetben azt mondtam, hogy a szeretet: „Ő AZ!"- élmény.Arról beszéltünk, ha emlékszel még, hogy legyen az a másik a barátom, a szerelmem, vagy akár egy kedveskutyakölyök - az „Ő AZ!" rádöbbenésének élménye a szeretet jele bennem.„Ő AZ!" - kiáltom magamban.Ezt így csakis magyar nyelven lehet kifejezni.Például angolul ezt nem tudom mondani.Vagy azt mondom, hogy „SHE IS", vagy azt, hogy „HE IS".Angolul el kell döntenem, hogy az „Ő" nő vagy férfi.Vagyis az angol nyelv nem ismeri az univerzális szeretet fogalmái.A magyar nyelvben, ha szeretek valakit, elsősorban az Embert szeretem benne, csak utána a férfit vagy a nőt.A kutyámban is a lényét szeretem először, csak azután nézek a lába közé s vizsgálom meg, hogy hím-e vagynőstény.Es ez az igazi sorrend.A nyelvek többsége azonban először a nemére sandít. Nem látja meg benne a nemek fölötti Örök Lényt. Kisem tudja fejezni, hogy ilyen létezik. (Az angolban a kutya is „she", ha nőstény, vagy „he", ha kan - azt nemszívesen mondom, hogy „it", mert akkor máris élettelen tárggyá alacsonyítottam, mint egy konyhaszéket.)Vagyis könyvünknek ezt a legfontosabb kulcsmondatát, látod, le se lehet fordítani! Hiányozni fog az a háromszóba rejtett igazság, hogy: „A szeretet egyetemes!" Több, mint a nemek vonzalma! Akár egy lányba vagyokszerelmes, akár a barátomat szeretem, elsősorban az Örök Embert szeretem bennük - csak utána fejezhetem ki,hogy itt még ráadásul a nemek vonzásáról, a jin és jang történetéről is szó van.Ha nem anyanyelvünk a francia, a német vagy az orosz, még; harminc év múlva is hibát ejtünk a nemekhasználatánál Nem ez van a vérünkben. Ahogy az univerzális keleti nyelvekből is hiányzik ez a felosztás.„A hímnem és a nőnem közötti különbség számomra nagy probléma a francia nyelvben - írja TaiszenDesimaru, zen mester. -A főnevek ilyen jellegű megkülönböztetése nem létezik a japánban. Miért la Seine' és'le Rhone'? Miért nem 'le Seine' és la Rhone? Mitől női az egyik folyó s férfias a másik? Ezt nagyonkomikusnak találom. Lehet, hogy azért, mert a Szajna folyása lágyabb, mint a Rajnáé?... A keleti nyelvek nemalkotnak ilyen kategóriákat. Ugyanaz a mondat, amely kínaiul vagy japánul határtalan jelentést hordoz, egynyugati nyelven kategóriákkal telivé válik."Az Ember egyetemes lény - éppúgy fölötte áll a nemeknek, mint az Isten.130
Csak ha szerepet vállal a létforgatagban, akkor ölti magára valamelyik archetípus külső-belső jegyeit.(Beszélek hozzád, de nem látlak.Nem tudom, nő vagy-e, vagy férfi.Te azonban tudod rólam. Ha - máshonnan nem, a nevem elárulja a címlapon.De ne hidd, hogy én csak „férfinyelven" tudok. Van egy sajátos férfi s női nyelv is. Ha valaki drámaíró,tudnia kell mindkét nyelven beszélni. Sok női szerepet írtam.Mégis úgy működök - akkor is, ha valakivel személyesen beszélek, és látom a szemét - hogy legelőször nem aztnézem, hogy nő-e vagy férfi. Először az embert látom benne. Férfinak vagy nőnek lenni életünknek nem a végsővalósága, csupán egy szerepe. A színházban tapasztaltam meg először azt, hogy minden szerep mögött van egyjátszó, egy „színész.", s ha azt akarja a rendező, hogy jól játsszon, sohasem a szereppel, hanem vele kell beszélnie.Az Emberrel, aki nemek fölött áll.jó, ha tudod, hogy a színésznek (nem, mint magánembernek persze, hanem mint művésznek, aki sokféleszerepet játszik) nincs neme. Ideális esetben bármelyik nemet el tudja játszani. Tud a másik fejével gondolkodni.Tökéletesen ismeri a mentalitását és az érzéseit. A rendező egy színésszel, vagy színésznővel egyformánbeszél, sőt, régi tapasztalat, hogy a színésznőkben, több a férfi-mentalitás, és persze fordítva, a férfiak gyakranúgy viselkednek, mint a színésznők.Ez néha olyan végletes helyzeteket szülhet, hogy amikor évszázadokkal ezelőtt a japán császár leparancsolta aszínpadról a nőket, mert azt mondta, hogy ez számukra erkölcstelen hivatás, a férfiak vették át a női szerepeket.Olyan tökéletesen játszották el őket, hogy az „onnagaták". a nőket játszó művészek, azóta is a kabuki színház élőcsodáinak számítanak. A kecsességnek, a bájnak, a rejtélyes női varázslatnak, a törékeny lágyságnak, szűziesérzékiségnek és démoni boszorkányságnak a tökéletes megtestesítői - sok közülük többgyermekes, tisztescsaládapa. Hogy milyen a japán nő, sőt, hogy milyen az Örök Nő, ezektől a férfiaktól lehet megtanulni.Ne gondolj homoszexualitásra. Bár a művészek világában, éppen a szerepek cserélhetősége miatt, ez sohasemvolt elítélendő. Az onnagaták azonban rendszerint nem azok. Éppen elég nekik naponta nyolc-tíz órát nőneklenni, örülnek, ha otthon nem kell tovább folytatniuk.Mindenesetre a színház az a laboratórium, ahol a szerepeknek ezt a fölcserélhetőségét megtanulhatja a lélek.Hogy minden életszereppel egy isteni mintába bújik bele, átéli - és utána leveti. Itt tanuljuk meg azt, amit egy„civil" elképzelni is nehezen tud, hogy az ember nem egészen az, akinek hiszi magát. Tehát például egy férfi istud nő lenni, ha jó színész és elég bátor ahhoz, hogy mások előtt vállalkozzon rá. Itt tapasztaljuk meg, amit azelőző fejezetben mondtam az „életszerepekről" - egyik sem vagyok száz százalékig „én". Sem akkor, ha szeretőt,sem akkor, ha feleséget, férjet vagy anyát játszok - átélés kérdése, hogy melyikkel azonosulok éppen.Minél szellemibben látsz, annál inkább rádöbbensz, mit jelent az a szó, hogy „önazonosság". Hogy egyetlenönazonosság van: s ez az Isteni Én.A többi mind életszerep.Aki átéli ezt a sok szerepet, aki tud bennem férfivá és nővé válni, s akiúgy döntött, hogy ebben az életemben férfi leszek - az az Igazi Valóm.Nincs neme. Nem mondható el róla, hogy örök férj, örök gyermek, örök apa vagy örök nagyapa. De még azsem, hogy örök magyar vagy örök művész - csak azt, hogy Ember.Örök Ember.Benned is ezt keresem - hozzá beszélek most.De néha rajtakapom magam, hogy nőnek képzellek, s női nyelven szólok hozzád.Vagy fordítva.Férfinak látlak, s úgy beszélek hozzád.Ezt ösztönösen teszem, s nem mindig szerencsés. Mert bár kétségtelen, hogy van a két mentalitás közöttkülönbség, de manapság ez már nagyon összekeveredett, és semmi sem igaz abból, amit valaha képzeltek erről.Mélyebben van az eltérés, mint ahol ilyenkor sejtem. Néha például az a meglepetés ér, hogy a barátommalbeszélek, „férfinyelven", belép a felesége, önkéntelenül hangot váltok, de rosszul teszem, mert az asszony lényébensokkal több a férfias elem, mint a barátomban.)Ha ketten szeretik egymást - és a szeretet valódi -, mindenekfölött két Ember szereti egymást.Csak utána következik az a vonzalom, ami már a nemeken és a szerepeken múlik.131
- Page 2 and 3:
MÜLLER PÉTERSZERETETKÖNYVALEXAND
- Page 4 and 5:
(Hogyan is kezdjem?Mi az a legelső
- Page 6 and 7:
Szeretetről beszélni egyedül nem
- Page 8 and 9:
Maga a darab arról szól, hogy egy
- Page 10 and 11:
Ez a harmadik irány: a Zene szeret
- Page 12 and 13:
osztályban. Volt közöttünk gono
- Page 14 and 15:
Tudja, hogy itt van - és tudja, ho
- Page 16 and 17:
meséli: egy róka úgy mentette me
- Page 18 and 19:
3. fejezetAz érzelmek zűrzavaraÚ
- Page 20 and 21:
Mert akkor nem létezik tovább.Te
- Page 22 and 23:
eltaláltál, ez jó! De, látod, v
- Page 24 and 25:
Minden szint egy-egy tudatállapot.
- Page 26 and 27:
nemiség problémája, hanem a Fön
- Page 28 and 29:
igéje: „Ahhoz, hogy egymást sze
- Page 30 and 31:
Szabadságot adni neki... .Hallom,
- Page 32 and 33:
Az önátélés a hétköznapi embe
- Page 34 and 35:
Ezek eloszlatása már nem az anyá
- Page 36 and 37:
Ismerős világ ez - mert a mi vil
- Page 38 and 39:
(Ha ízlelgeted magadban ezt a két
- Page 40 and 41:
legveszélyesebb részét. A másko
- Page 42 and 43:
S ezért, ha nevel, átéled azt, a
- Page 44 and 45:
ismerős, és mégis sohasem tapasz
- Page 46 and 47:
hogy valaki magányba vonul, hanem
- Page 48 and 49:
ezt ne feledd, - mindig az Egéssze
- Page 50 and 51:
cirkusznál dolgozott) olyasféle
- Page 52 and 53:
s átölellek magammal.Ha valóban
- Page 54 and 55:
Ez még a háborús, gyermekkori ta
- Page 56 and 57:
cselekedni. Nincs olyan bokszoló,
- Page 58 and 59:
fejezte ki a legmélyebb gondolatá
- Page 60 and 61:
fűzőjét és leráncigálta magá
- Page 62 and 63:
Velem például egy ilyen karambol
- Page 64 and 65:
energiatenger megfagy, és börtön
- Page 66 and 67:
ha ezt jónak látta, mégiscsak é
- Page 68 and 69:
Munka nélkül semmi sem lehet a mi
- Page 70 and 71:
A szívünk mindig az „égi" fel
- Page 72 and 73:
És akkor már lehúz.Ez nálam min
- Page 74 and 75:
a hosszú hétköznapok realitása.
- Page 76 and 77:
Te megtapasztaltad, hogy milyen a V
- Page 78 and 79:
9. fejezetGyűlöletben élniVan it
- Page 80 and 81: osszú vagy a gyűlölet.A „balso
- Page 82 and 83: De legnehezebb a saját lelkedet a
- Page 84 and 85: igazságtalan, de tisztességtelen
- Page 86 and 87: Ezután következik a halhatatlan s
- Page 88 and 89: Kevés.Ha azt kérdeznéd, mi az, a
- Page 90 and 91: eszélgetésben az értelmet keresi
- Page 92 and 93: Bennünket, férfiakat pedig arra v
- Page 94 and 95: megölte), hanem ahogy ő hazudja.
- Page 96 and 97: Csak néhány tényt említek, hogy
- Page 98 and 99: hogy ideje sincs hozzá, mert - min
- Page 100 and 101: 11. fejezetGyermeki szeretetAz els
- Page 102 and 103: azok, akik szeretik őt. Nem ismeri
- Page 104 and 105: levegőre, s nem tudnánk elharapni
- Page 106 and 107: Ha gyermeki szemmel olvassuk Jézus
- Page 108 and 109: megtanultuk.Ebből az ősélményb
- Page 110 and 111: (De mi van akkor - kérded — ha a
- Page 112 and 113: 12. fejezetSzerepekEgyszer anyámma
- Page 114 and 115: vagyunk a leghülyébbek és a leg-
- Page 116 and 117: párkapcsolatban a kettő összemű
- Page 118 and 119: abbahagyni), a hivatás-szerep.És
- Page 120 and 121: Beszélgettünk már arról, hogy a
- Page 122 and 123: De amíg a színész tudatában van
- Page 124 and 125: (Két parázsló cigarettát varáz
- Page 126 and 127: Egy anya-gyerek kapcsolatban ez akk
- Page 128 and 129: játszottam egymással."Azt már cs
- Page 132 and 133: A kisgyermekeknek már nagyon korá
- Page 134 and 135: Kultúránk írásos hagyománya ar
- Page 136 and 137: („ Úristen - gondolod magadban.
- Page 138 and 139: Itt tartunk.Bár engem az a szerenc
- Page 140 and 141: élvezetet kérlelhetetlenül megsz
- Page 142 and 143: Mi, férfiak úgy tudunk társunkna
- Page 144 and 145: A Nőtől - a nőktől - várja a v
- Page 146 and 147: van ez.És ahelyett, hogy önmagamb
- Page 148 and 149: Ő tudja.Apámnak nem mondom el, me
- Page 150 and 151: látott virágra, és azt mondják,
- Page 152 and 153: Ahogy felnövünk, és egónk megcs
- Page 154 and 155: Manapság, mondják, a Vízöntő k
- Page 156 and 157: kerülni, akikkel közös „eszmé
- Page 158 and 159: megosztotta velem. Én is elmondtam
- Page 160 and 161: tenyér-e.)*Sokféle imádság van.
- Page 162 and 163: 15. fejezetA nagymama néz!Nagy dol
- Page 164: tőlem? A lelkembe akar költözni,
- Page 167 and 168: te engem?!...Átéled ezt?!Arra ké
- Page 169 and 170: Hogy elveszünk egy idegen világba
- Page 171 and 172: Testednek-lelkednek is.Eddig tartas
- Page 173 and 174: Egyébként csakis a szemével neve
- Page 175 and 176: EpilógusBoldog lelkek táncaA „B
- Page 177 and 178: Nem bírja elviselni a tragédia l
- Page 179 and 180: Én nem vásárolni járok a szuper
- Page 181 and 182:
enne - mert azt az arcát szereti.M
- Page 183 and 184:
Tartalom1. fejezet A varázsló val