70DoKOrI9

A beteljesedésnek ezt az útját Jung éppúgy ismerte, mint az evangéliumi Mester: „Legyetek teljesek, mint ati mennyei Atyátok!"Ehhez az kell, hogy az ember ott is megtalálja az elveszett szeretetet, ahol a lélekben távolabbi testvéreivelél együtt.Ezt fontos tudni.Nyilván létezik „közelebbi" és „távolabbi" lélektestvér.Emlékszel még Péter történetére? Jézus azt kérdezte Pétertől, hogy „jobban szeretsz engem, mint ezek?"Látod, még az ilyen isteni szinten sem egyforma az élmény. Még ott is lehet „jobban" szeretni valakit.Jánosnak az a bujtatott elnevezése az Evangéliumban, hogy „az a tanítvány, akit Jézus szeretett". És mégsemneki mondja, hogy „Legeltesd a bárányaimat! ", hanem Péternek, aki háromszor elárulta őt.Nem Jánoshoz jött- hanem elsősorban Péterhez.Félelmetes mélységeket tár föl ez a jelenet. Figyelmeztet arra, hogy a szeretetünket azokra is ki kellterjesztenünk, akikkel nem éljük át ezt a bensőséges, „lélek-közeli" élményt. Azokra is, akikre azt mondjuk,hogy távolabb vannak tőlünk, vagy „idegenek".Sőt, néha azokra is, akiket gyűlöltünk.Igen, az ellenség miatt is visszajövünk.Azt hiszem, magad is tapasztaltad, milyen bajokat okozhat, ha valaki csakis a „forró nyomon" halad, ha egyéleten át mindig a legintenzívebb csúcsélményt hajszolja. Ezek a „örökké szerelmesek", akik először magukhozrántják s aztán elhajítják az embereket. Akiknek minden találkozás „Nagy Találkozás" - amit előbb-utóbbelárulnak. Fölébrednek belőle. Mindig azt mondják: „Ilyen még nem volt!" Ezt néha ötvenszer, százszor is.Legfeljebb annyit tesznek hozzá később, hogy „ilyen még tényleg nem volt!" Úgy élnek, mint a részegek, s azéletüket, ha az nem szüntelen mámor, nehezen bírják ki.Pedig az ember élete jórészét - ha nem az egészet - „idegenek" között éli.A kivétel: kegyelem.(Madách Imre magas világból ihletett műve, „Az ember tragédiája " pontosan erről szól. A paradicsomi„duál-pár", Ádám és Éva nem élhetnek egymás mellett az új és új inkarnációik során — csak egyetlenalkalommal. Akkor is boldogtalanok. Gyanítják, halványodó, ösztönös sejtelemmel, hogy „ő az!" - mégsekerülnek egymás mellé - mert mindkettőjüknek más sorsfeladata van. Ádám és Éva minden inkarnációjukbanmásokkal élnek, Évának mindig más férje van - csak a játék végén kerülnek össze.)A „nagy találkozások" ritkák. És sérülékenyek. Gyakori tapasztalat, hogy az ember azt veszti el először, akitlegjobban szeret. Lehet férj, feleség, gyerek vagy egy nagy szerelem.Sokan hordozunk olyan sebeket magunkban, melyeket nem gyógyít az idő.A nagy találkozások kegyelmi pillanatok, és rendszerint nem tartanak sokáig.Ilyen „nagy találkozás" lehetett nagyanyám története is a fiával és a férjével, akiket korán elszakított tőle a sors.„Ahogy a letépett karjait érzi az ember, úgy érzem őket, örökké. Nem fáj, csak hiányzik Apa és a fiam is" -mondta gyakran. Innen kezdve olyanokkal kellett leélnie hosszú életét, akikkel ilyen szoros, lélek-közeliélménye nem volt. Engem is szeretett. Anyámat is szerette. És sok embert szeretett még - de hirtelen könnybelábadni a szemét csak akkor láttam, ha a fiáról beszélt. A férjével pedig álmában beszélgetett, készült a velevaló találkozásra.„Miért éppen őt vette el tőlem az Isten, akit legjobban szeretek?!"Ismerős kérdés, ugye?A választ pedig azon a szinten, ahol a fájdalom keletkezett, nem lehet megadni.Itt ugyanis tényleg úgy néz ki, mintha ezt az intenzív szeretetállapotot nem akarná fönntartani a Teremtő.Mintha ez a földi élet jobban kedvezne a megalkuvásoknak, a hűvös kapcsolatoknak. Sőt, aki kevésbé szeret,jóval kevesebbet is szenved - a tartós kapcsolatoknak csak ritkán oka az intenzív szerelem.Mintha ezek a „forró" társulások gyorsabban is égnének.Néha ki is hűlnek. Úgy tűnik, ezt az izzó hőfokot a földi légkörben nem lehet hosszan fenntartani.Az én életem ebből a szempontból kivétel. Ötven éve élek szerelemben. Hogy miért van így, nem tudom.Nem is kutatom az okát. Talán megtudom. Ez most csak annyiban tartozik ide, hogy tudom: ilyen is van.Vagyis hogy lehetséges.(A kérdésedre, hogy miért ritka a hosszan tartó „fonó társulás " csak egy magasabb síkról adható válasz.Es ez a következő: az egyetemes szeretet hiányának gondját nem lehet jól sikerült magán-paktumokkalmegoldani.Az, hogy két ember között működik a szeretet, nem jelenti azt, hogy már mindenkivel működik. A szeretetlenség -47