Bennünket, férfiakat pedig arra vesznek rá a tapasztalt szexológusok, hogy mi viszont hazudjuk azt, hogy azölelés után is szeretünk benneteket, hogy a kéjbe ne aludjunk bele, színleljük azt, hogy boldogan együttmaradtunk veletek, ha nem is érezzük így. „ Utójátéknak " nevezik a szeretkezésnek ezt a fázisát, melybensokszor eláruljuk magunkat: nem tudunk „fölfelé" szeretni.Ahogy ti mondjátok: „ Csak AZ kell nektek!"És kész. Sokszor van így.Nem is az a lényeg, hogy mit hazudunk, hanem az, hogy miért.Miért éppen ezt hazudjuk egymásnak?Miért hazudjuk egymásnak, hogy lelkileg is „jó", ha nem jó?És miért hazudjuk, hogy „szeretlek", ha nem szeretlek?Azért, mert a „fölfelé élés" lényünkbe írt törvény. S ha nem tudjuk betölteni, legalább hazudjuk. Mi, férfiak,csakis a ti szemetekben láthatjuk visszatükröződni az örömünket, hogy teremtők vagyunk – ezért hazudjatoknekünk a kéjt. Hogy a bennünk élő férfi lássa, hogy örömet okozott, elárasztott titeket gyönyörrel. Nekünk megazért kell azt hazudnunk, hogy a kielégülés után továbbra is gyengéden szeretünk benneteket, mert ti viszont abefogadók vagytok, és arra van szükségetek, hogy ne csak egy pillanatig, hanem örökké szeressünk titeket.A valódi szeretetnek ugyanis ez a titkos igénye.A nőnek olyan szeretetre van szüksége, amely nem mulandó. A nő - még a legérzékibb nő is - a lelkével szeretigazán, s nincs olyan párkapcsolati tanács és szexuális trükk, amely boldoggá tudna tenni egy olyan nőt, akitlelkileg nem szeretnek. Akármilyen érzéki bravúr, vagy megrendítő testi gyönyör — egy nőnek ez nem elég, mertaz igazi gyönyörpontja nem bonctani helyen rejlik, nem is, ahogy mondani szokás, az „egész testében", hanemaz EGÉSZ LELKÉBEN. Minden olyan ölelés, mely csakis az „erogén zónák" ingerlésén alapul, kevés neki.Egy nő „erogén zónája": a lelke.És egy férfinak hiába minden szexuális tanács — ha nem tud följebb lépni a szeretet magasabb szintjére,párkapcsolata nem lesz tartós. Ha gyáva, vagy bármijeié társadalmi, vagy morális félelme van, lehet, hogy nemmenekül tovább, és benne marad egy megunt kapcsolatban, de annak soha jó légköre nem lesz.Az érzéki szeretet pedig hosszabb távon már nem működik, mert a leg-mulandóbb szeretetforma. Ugyanaz agond vele, mint mindennel, ami testi: időhöz kötött.Elhervad. Megszokássá válik. És elmúlik.)A kéj a teremtés boldogsága.A Szentírás szerint a Teremtő is átélte. Amikor létrehozta a világot, azt kiáltotta, persze héberül, hogy „Tov" -Jó!" Az orgazmus, a „Most jó nekem!" élménye, amelyet szeretkezéskor érzünk, az isteni örömnek roppantlefokozott szintje, de nekünk mégis a legintenzívebb boldogság-élményünk. Ebből sejthetjük, mit élt át az Isten,amikor a Káosz fölé hajolt s ezt a csodálatos Mindenséget létre szerette. Persze az élmények szintjei közöttóriási távolság van - a lángoló Nap és a gyertya fényecskéje között elmondhatatlan a különbség - de mindkettőlángol, mindkettő önmagát áldozza föl, hogy adjon.Így válhatott a szeretkezés az emberiség központi kérdésévé. Mert ez az egyetlen olyan valóságoslétélményünk, melyben az anyagba zuhant ember a szeretet misztériumát, ha „testi szinten" is, de átélheti még.Minden más misztérium megszűnt.Volt sok, de megszűnt.A legtöbb vallás, és ma már a művészet is, jórészt kihűlt. Üres formává vált. Örömtelenné. Szeretetlenné.Elsápadt bennük a valódi élmény. Ma már elképzelhetetlen, hogy egy közös ima, egy kollektív örömünnep, egymagányos meditáció - vagyis az istenivel való eggyéválás élménye - a szeretkezés extázisfokát akár csakmegközelítse.Egyetlen misztérium maradt nyitva, amelyben a szeretetélmény mindannyiunk számára átélhető - ez aszeretkezés. Gazdag és szegény, vallásos és ateista, buta és okos, akadémikus és analfabéta, zsarnok és szolga,bármilyen faj és hit korlátai között vergődő ember számára ez az egyetlen olyan misztérium, ami megrendítőerővel működik még a mai napig is.Ahogy egy vak embernek a tapogatás lett a mindene, és az ujja hegyével lát, úgy a mai ember csakis a nemiszerveivel tud imádkozni. Itt éli meg az odaadásnak és elfogadásnak azt a kozmikus örömét, amit valaha azimában és a meditációban éltek meg.Nem véletlenül tabutéma évezredek óta a nemiség, és van ma is a legnagyobb zűrzavar körülötte.Ez ugyanis olyan közvetlen csatorna, amely nemcsak az embereket köti össze egymással, de az embert is aszellemvilággal. Hiszen ezen a két világot összekötő izzó hídon átjövünk le valamennyien a földre. Ezen akéjjel teli vágycsatornán át születik ide minden szellemlény, ölt testet az új és új generáció.Valamennyien „szeretkezés-gyerekek" vagyunk.92
A lelket - így tanítja a tibetiek szent könyve, a Bardo Tödol - szülei szeretkezésének látványa csalja a Földre.Látja őket a szellemvilágból, és vonzza-taszítja a szerelem-örvény, mely a férfit és a nőt egymáshoz sodorta.Vagyis egy bonyolult „erotikus kapcsolat" jön létre nemcsak az apa és az anya, hanem a két szülő s a leendőgyermek között is.Nem is gondolnánk, hogy legintimebb pillanatunkat kilesik. Hogy szerelmes vonzalommal egy, mégismeretlen lelki társunk is részt vesz az ölelkezésünkben. Egy titkos harmadik. Egy szenvedélyes „kukkoló".Csak amikor megfogan a gyerek, döbbenünk rá, hogy amit ketten műveltünk a sötétben, nem volt magánügy.A szeretkezés kozmikus aktus: mindenki látja a szellemvilágból. S ennek nyomát, vagyis hogy rejtett „érzéki"vonzalom kapcsol a szüléinkhez - mint azt a modern lélektan is látta - egy életen át hordozzuk magunkban. Agyermeki lélek vonzalma és ellenszenve apjához és anyjához, az Ödipusz-komplexustól kezdve sok máserotikus érzületéig nem a csecsemőkorban, hanem jóval előbb, még a szellemvilágban alakul ki.Ez csak egyetlen példája annak a hatalmas világerőnek, amelyet úgy hívunk, hogy Erósz. S ezért mindenpolitikai hatalom, társadalmi és vallási elit úgy vigyázott erre, mint manapság az olajvezetékekre - nem lehetett„magánkézbe" adni, mert akkor mi lesz az egész társadalommal?Egyébként józan ésszel nem lehet felfogni, miért éppen a szeretkezés lett minden vallás és társadalmi morálkulcskérdése. Miért éppen ez zavarta a mindenkori elit erkölcsi érzékét, s nem mondjuk a véres háborúk, akínzókamrák, a tömeges népirtások, kizsákmányolások, éhezések és a szeretetlenség valamennyi véres botránya.Miért éppen itt gondolja mindenki, hogy hazudni kell?De nem ám csak úgy, hogy az ember füllent egy kicsit... hanem itt hazudni kell körömszakadtáig. A valódiszót illetlenség még kimondani is.Le sem merem írni.(Figyeld meg, ahogy a szexualitásról van szó, hirtelen fura hangokat hallasz magadban. A „Juj, erről nemszabad beszélni!", és a trágár szókimondás vágya feszül bennünk. Gátlás, elfojtás és komisz vigyor, hogy azért,akármit is hazudunk, mégiscsak ez a lényeg! Szavaink sincsenek rá, csak kimondhatatlan trágárságok vagyorvosi műszavak.El sem tudnék képzelni nagyobb szégyent, mint ha végig kellene néznünk a saját nemi életünkről készült„szigorúan bizalmas" filmeket. Szörnyű lenne kívülről látnunk, hogy mit művelünk, és főleg, hogy miketgondolunk! Ha pedig ezt mások is látnák, elsüllyednénk a szégyentől.)Miért van ez?Miért lett ez bűn?Szerintem éppen azért, mert a mindenkori hatalom kézben akarta tartani azt a világteremtő szeretet-erőt, ami azéletet létrehozza, s örökké megújítja - azt az örömforrást, mely közvetlenül az isteniből ered. Ez tényleghasonlít ahhoz, hogy a telked, amit megvettél csakis a te földed, de az alatta lévő olajforrás már az államé: hamerítesz belőle, halálos bűnt követsz el. A mindenkori hatalom igyekszik csomót kötni a hímvesszőkre és elrejtenia női szemérmet, a lélekbe pedig a bűn gondolatát elültetni, hogy tudd: ezt nem szabad csinálni! Minden atiéd, az összes szerved: a májad, az epéd, a beled, a szíved - csak a fütyid és a nunid nem. Az az Államé! AzEgyházé. Vagy a Párté. (A fasizmus és a kommunizmus is prűd volt!)Ne foglalkozzunk a történelmi múlttal, habár a romjain élünk, sőt, a mai napig füstölög bennünk. És még aromokból is látható, hogy nemiségével az ember sohasem tudott mit kezdeni: mindenhol botrány lett belőle,elfojtás, tiltás, hazugság, bűn, patológia, nyomorúság.Bűn pedig nem ott lett, ahol a vallások mondták, vagyis hogy eleve bűn a nemiség, hanem ott, hogyigyekeztük elfojtani magunkban, s ez egyrészt beteggé, másrészt hazuggá tett mindenkit. Hazuggá, azért, mertelfojtani embernek ezt még sohasem sikerült.Stikában élt vele - vagyis hazugságban.És aki egyetlen ponton hazudik, hazug ember lesz. Hazug - az egész vonalon. Az nem úgy van, hogy „ebbenaz egyetlen dologban hazudok, de a többiben mind igaz vagyok", mert ha a macska belepisil a levesbe, az nemegy helyen lesz pisis, hanem mindenhol, és ehetetlenné válik. A lélek mély rétegeiben nem lehet hazudni.Olyan, hogy az Istennek igazat mondok, de az embereknek hazudok, éppúgy nincs, mint ahogy olyan sincs,hogy az Istent szeretem, de az embereket utálom. Egység van. És aki egyetlen - és ráadásul lényeges - pontonhazudik, az lehazudja az egész életét, elrejt és meghamisít mindent.Egyetlen hazugság minden más ponton hazuggá tesz! Ez a szeretettörvény igazsága, mert az élet: egység.Egyetlen lánc. S ha egyetlen szeme törött, nem lánc többé.A hazugság pedig, ez tudnunk kell, nem egy csúnya emberi tulajdonság, hanem sokkal több: életellenes tett.Mérgező. Aki le akar hazudni valamit önmaga és mások előtt, abban a tévhitben van, hogy amit lehazudott, aznincs. Azt hiszi, hogy az igazság megölhető. Hogy mostantól kezdve nem úgy lesz, ahogy van (mert azt93
- Page 2 and 3:
MÜLLER PÉTERSZERETETKÖNYVALEXAND
- Page 4 and 5:
(Hogyan is kezdjem?Mi az a legelső
- Page 6 and 7:
Szeretetről beszélni egyedül nem
- Page 8 and 9:
Maga a darab arról szól, hogy egy
- Page 10 and 11:
Ez a harmadik irány: a Zene szeret
- Page 12 and 13:
osztályban. Volt közöttünk gono
- Page 14 and 15:
Tudja, hogy itt van - és tudja, ho
- Page 16 and 17:
meséli: egy róka úgy mentette me
- Page 18 and 19:
3. fejezetAz érzelmek zűrzavaraÚ
- Page 20 and 21:
Mert akkor nem létezik tovább.Te
- Page 22 and 23:
eltaláltál, ez jó! De, látod, v
- Page 24 and 25:
Minden szint egy-egy tudatállapot.
- Page 26 and 27:
nemiség problémája, hanem a Fön
- Page 28 and 29:
igéje: „Ahhoz, hogy egymást sze
- Page 30 and 31:
Szabadságot adni neki... .Hallom,
- Page 32 and 33:
Az önátélés a hétköznapi embe
- Page 34 and 35:
Ezek eloszlatása már nem az anyá
- Page 36 and 37:
Ismerős világ ez - mert a mi vil
- Page 38 and 39:
(Ha ízlelgeted magadban ezt a két
- Page 40 and 41:
legveszélyesebb részét. A másko
- Page 42 and 43: S ezért, ha nevel, átéled azt, a
- Page 44 and 45: ismerős, és mégis sohasem tapasz
- Page 46 and 47: hogy valaki magányba vonul, hanem
- Page 48 and 49: ezt ne feledd, - mindig az Egéssze
- Page 50 and 51: cirkusznál dolgozott) olyasféle
- Page 52 and 53: s átölellek magammal.Ha valóban
- Page 54 and 55: Ez még a háborús, gyermekkori ta
- Page 56 and 57: cselekedni. Nincs olyan bokszoló,
- Page 58 and 59: fejezte ki a legmélyebb gondolatá
- Page 60 and 61: fűzőjét és leráncigálta magá
- Page 62 and 63: Velem például egy ilyen karambol
- Page 64 and 65: energiatenger megfagy, és börtön
- Page 66 and 67: ha ezt jónak látta, mégiscsak é
- Page 68 and 69: Munka nélkül semmi sem lehet a mi
- Page 70 and 71: A szívünk mindig az „égi" fel
- Page 72 and 73: És akkor már lehúz.Ez nálam min
- Page 74 and 75: a hosszú hétköznapok realitása.
- Page 76 and 77: Te megtapasztaltad, hogy milyen a V
- Page 78 and 79: 9. fejezetGyűlöletben élniVan it
- Page 80 and 81: osszú vagy a gyűlölet.A „balso
- Page 82 and 83: De legnehezebb a saját lelkedet a
- Page 84 and 85: igazságtalan, de tisztességtelen
- Page 86 and 87: Ezután következik a halhatatlan s
- Page 88 and 89: Kevés.Ha azt kérdeznéd, mi az, a
- Page 90 and 91: eszélgetésben az értelmet keresi
- Page 94 and 95: megölte), hanem ahogy ő hazudja.
- Page 96 and 97: Csak néhány tényt említek, hogy
- Page 98 and 99: hogy ideje sincs hozzá, mert - min
- Page 100 and 101: 11. fejezetGyermeki szeretetAz els
- Page 102 and 103: azok, akik szeretik őt. Nem ismeri
- Page 104 and 105: levegőre, s nem tudnánk elharapni
- Page 106 and 107: Ha gyermeki szemmel olvassuk Jézus
- Page 108 and 109: megtanultuk.Ebből az ősélményb
- Page 110 and 111: (De mi van akkor - kérded — ha a
- Page 112 and 113: 12. fejezetSzerepekEgyszer anyámma
- Page 114 and 115: vagyunk a leghülyébbek és a leg-
- Page 116 and 117: párkapcsolatban a kettő összemű
- Page 118 and 119: abbahagyni), a hivatás-szerep.És
- Page 120 and 121: Beszélgettünk már arról, hogy a
- Page 122 and 123: De amíg a színész tudatában van
- Page 124 and 125: (Két parázsló cigarettát varáz
- Page 126 and 127: Egy anya-gyerek kapcsolatban ez akk
- Page 128 and 129: játszottam egymással."Azt már cs
- Page 130 and 131: Rengeteg árulkodó jele van annak,
- Page 132 and 133: A kisgyermekeknek már nagyon korá
- Page 134 and 135: Kultúránk írásos hagyománya ar
- Page 136 and 137: („ Úristen - gondolod magadban.
- Page 138 and 139: Itt tartunk.Bár engem az a szerenc
- Page 140 and 141: élvezetet kérlelhetetlenül megsz
- Page 142 and 143:
Mi, férfiak úgy tudunk társunkna
- Page 144 and 145:
A Nőtől - a nőktől - várja a v
- Page 146 and 147:
van ez.És ahelyett, hogy önmagamb
- Page 148 and 149:
Ő tudja.Apámnak nem mondom el, me
- Page 150 and 151:
látott virágra, és azt mondják,
- Page 152 and 153:
Ahogy felnövünk, és egónk megcs
- Page 154 and 155:
Manapság, mondják, a Vízöntő k
- Page 156 and 157:
kerülni, akikkel közös „eszmé
- Page 158 and 159:
megosztotta velem. Én is elmondtam
- Page 160 and 161:
tenyér-e.)*Sokféle imádság van.
- Page 162 and 163:
15. fejezetA nagymama néz!Nagy dol
- Page 164:
tőlem? A lelkembe akar költözni,
- Page 167 and 168:
te engem?!...Átéled ezt?!Arra ké
- Page 169 and 170:
Hogy elveszünk egy idegen világba
- Page 171 and 172:
Testednek-lelkednek is.Eddig tartas
- Page 173 and 174:
Egyébként csakis a szemével neve
- Page 175 and 176:
EpilógusBoldog lelkek táncaA „B
- Page 177 and 178:
Nem bírja elviselni a tragédia l
- Page 179 and 180:
Én nem vásárolni járok a szuper
- Page 181 and 182:
enne - mert azt az arcát szereti.M
- Page 183 and 184:
Tartalom1. fejezet A varázsló val