(„ Úristen - gondolod magadban. - Miről beszél ez?! Miféle sohasem volt eszményekről?! Ki az, akit férfinaklehel nevezni manapság?" „Hol van ilyen?"Megmondom: sehol.Ez a baj.)Az igazi férfi, ha egy olyan nőre néz, akit szeret, nem lenéz, hanem fölfelé tekint.Ma is átéljük egy-egy pillanatra, ha szerelmesek vagyunk.Erről a „fölfelé tekintésről" szól szinte az egész szerelmi líra, az ókortól napjainkig. A nő, akit szeretünk,mintha fölöttünk' lenne: királynővé válik a szemünkben. Ha szeretünk valakit, visszaemeljük oda, ahonnanvalaha mindketten lezuhantunk. Ránézünk, és mögötte nem a mocskos utcai kirakatablakok vannak, nem akopott házfai és a rozsdás kerítés - hanem az égbolt. Mint a Madonna-képeken. S ha nincs égbolt, mert mondjukegy szobában ül, akkor különös ragyogás van körülötte. Ha szeretjük.Az igazi férfi fölnéz a nőre. Nem azért, mert a nő fönt van, hanem mert ez a szeretet perspektívája. Ezmanapság éppúgy nem létezik, ahogy igazi férfi sincs. Villanásnyi rövid ideig tudjuk csak átélni ezt az állapotot- ha szerelmesek vagyunk.(Ez a „fölfelé" nézés persze kölcsönös. A nő, ha szeret minket, „fölnéz" ránk. Ez nem azt jelenti, hogybármelyikünk is valóban a másik fölött lenne, hanem, azt, hogy a szeretet szemével így látunk. Ez egy „optikaicsalódás " - mégis a valóságot mutatja. Egy-egy pillanatra azt villantja föl - anélkül, hogy tudatosodna bennünk-, hogy Isten lakik a másikban.A szeretetben egymást mindig feljebb látjuk.Véleményem szerint önmagunkat is így kellene: magamat szeretni azt jelenti, hogy van bennem Valaki, akirefölnézek s akit tisztelek.Ez az, amit önbecsülésnek nevezünk.A mai „demokratikus" világban ezt talán a legnehezebb megérteni, mert nálunk hiányzik a „fönt" élménye.Pedig, aki szeret, így gondolkodik!Ez minden művészet alapja, hogy fölfelé néz, és fölemel. Még egy szakácsművészé is, aki a finom ízekben és atálalás esztétikai szépségében gondolkodik, és semmire sem becsüli a demokratikus 'moslékot.Kétségtelen, hogy a demokratikus egyenlősdi a diktatórikus szemléletnél jobb valamivel.Csak egyet nem lehet vele.Egymást a magasba emelni nem lehel.Márpedig ez a szeretet!Néha mondjuk is: „Ez a kapcsolat lehúz engem!"És sajnos csak ritkán, hogy „fölemel".A szeretet dinamikus állapot. Mozgásban van. Ahol nem „lenézzük", hanem „fölnézzük " egymást.Táléin jobban megérted, ha elmondom, hogy azok az ős-régi szexuális beavatások, ahol a szeretkezésben, aférfi-nő teljes összeforrottságában találták meg az istenélményt, alapvető elvárás volt, hogy a velem szeretkezőMancikában ne a szomszéd kislányt vagy egy közönséges hetérát, hanem a Nagy Istennőt lássam. Es ő se egyhétköznapi „pasit", hanem a Teremtő Istenséget ölelje bennem.Ma már nem értjük, s gúnyosan vigyorgunk az egykori „jóni-" és „lingam-"kultuszon - a férfi és női nemiszervek isteni imádatán. Nálunk csak a nyilvános vécében vannak olyan obszcén képek, amelyek előtt az ősivilágban egy hindu asszony leborult, és hosszan imádkozott. Nem, látunk fölfelé. Itt akarjuk egymással asorsunkat lerendezni, a sárban, 'mert elfelejtettük, hogy mindkettőnknek haza kell menni - s a „haza" fönt van.Ha nagyon alaposan megvizsgálod egy mély szerelmi élményedet, ezt a fölfelé nézést minden bizonnyalmegtalálod benne. Emlékezz vissza! Hová helyezted magadban a kedvesedet? Hogyan vártad? Hogyan néztélrá, hogyan beszéltél hozzá? És főleg, mit éreztél, amikor rá gondoltál? Ki volt ő neked?)Igazi férfi volt a görög Püthagorasz, akiről ma csak annyit tudunk, hogy nevéhez fűződik a híres geometriaitétel, az a 2 +B- c 2 . Ennyit tanítanak róla az iskolában. Minden gyerek fújja. Azt nem említik, hogy Püthagorasz agörögök beavatott bölcse volt, egyike azoknak, akik az emberi kultúra alapjait lerakták.Kr. e 529-ben a nevezetes krotoni beszédében megpróbálta menteni a már zuhanó világot.Négy törvényt alkotott, melyek közül a negyedik így szól;„Az asszonyok szerepe fontos az államéletben, mivel a nő fogékonyabb az istenire, mint a férfi, s ezért azistenek szeretete s a velük való kapcsolat ápolása az ő feladatuk. "136
Ez a valódi Püthagorasz-tétel.Ha csak egy napig lennék miniszterelnök, elrendelném, hogy az iskolákban először ezt oktassák, csak utánageometriát, számtant és fizikát. Egy napnál tovább nem lennék hatalmon, átadnám a bársonyszékemet egynőnek. Búcsúbeszédemben elmondanám, hogy - mivel normális világot akarok - a nőknek nem „egyenlőjogokat" kell adni, nem „nőnapot" és „anyák napját" rendezni, hanem át kell adni nekik a hatalmat. Nemcsak azállaméletben, hanem a társadalom sorsát formáló valamennyi fontos helyen, „mivel fogékonyabbak az istenire",mint mi, férfiak, s ezért egészségesebb világot teremtenének, mint mi. Persze az „igazi nőkre" gondolnék, nem atorzképekre, akik azon az áron juthatnak már ma is hatalomra, ha nőiességüket elvesztik, és még a „férfinál" és„férfiban" viselkednek.És amikor venném a kalapom, még azt is elmondanám a küszöbön, hogy az „istenire való fogékonyság"amiről Püthagorasz beszél, a szeretet képességét jelenti, melynek értékét magasan a technikai-tudományos„haladás" fölé kell helyezni - különben vége a világnak.De ezt a nők, akik utánam jönnek, úgyis tudják, úgyhogy viszontlátásra!(Nem véletlenül említem Püthagorasz törvényét.Mert azóta is az van, hogy az anyák hatóköre csupán a család pereméig ér. Ott végződik jóságuk hatalma.Utána a gyereket kénytelenek kiengedni a társadalomba, ahol már egészen más törvények vannak.Kegyetlen, szeretetlen férfivilág vár mindenkire.A nő csak a családban úr - a társadalom a férfi parancsuralma alatt áll.Ezért minden anya dilemmája, hogy ha a saját szeretet-világából kiengedi a gyermekeit, életképtelen lesz.Hajónak, szelídnek, becsületesnek neveli őket - legázolják a kinti gengszter-világban.Nem találkoztam még olyan anyával, akinek fő kérdése ne ez lenne: Mi lesz itt a gyerekemmel?!Nincs aljasabb dolog, mint a család szentségéről papolni, mindaddig, míg a társadalom a férfiakrémuralmában áll. Ezért mondja Püthagorasz, hogy az anyák hatalmát túl kell terjeszteni a család határán!Társadalmivá kell tenni. Ki kell terjeszti a, vallásra, a politikára, a közéletre. Hogy ne álljon elő az atudathasadásos helyzet, hogy a család angyalokat akar nevelni belőlünk - a társadalom pedig gonosztevőket.Jelen pillanatban ez a helyzet.SZAKADÉK VAN A CSALÁD ÉS A TÁRSADALOM KÖZÖTT.Mert az egyikben nőuralom van, a másik a férfi hatalmában van.Az, hogy „a család a társadalom alapja és talpköve", csak akkor lenne igaz, ha az anyák bölcsességét,szeretet-képességét, jóságát, istenlátását társadalmivá tudnánk tenni. Ha női szellemiség uralná a világot. Denem így van. Cukormázzal bevont, könnyes szavakkal beszélünk a drága jó „édesanyánkról", hogy ő acsaládban milyen jóságos királynő- csakhogy a szerepe ezzel meg is szűnt, mert „a nő dolga a család és azanyaság"!A többi a férfi dolga.Az élet, a politika, a háború, a gazdaság, a tudomány, a technika, a történelem...És a, világcsőd.Ez a mi dolgunk.)Az a közhely, amit sokszor hallani manapság, hogy „nincsenek igazi férfiak", teljesen igaz.Az agresszív, mindenkit legázoló, önző férfi, aki nem az igazságot védi, hanem a saját hatalmát, aki sajátérdekein túl senkire nincs tekintettel, aki semmi mást nem akar, csak birtokolni, gazdagodni, aki nem szellemiihletére, csakis a racionális okosságára büszke - nem az Igazi Férfi arca.Ez a torzképe. Az elromlottjaiig.És még valami.Az „igazi férfi" nem lehet materialista. Az „anya" és az „anyag" a legtöbb nyelvben összefügg. Mélyazonosság van ugyanis e kettő között. A mater, a mother, a mutter testet ad a szellemnek. Egy igazi férfigyárilag nem lehet „mutterialista", csakis magas eszméket szolgáló, messze néző ember, akinek - mintNietzsche mondja - „mindig van egy távoli csillagjele, és hisz a hitben".Egy férfinak nem lehet vezéreszméje a pénzpiac, a gazdaság, a tőkemozgás, az anyagiak hajszolása, amonomániás, könyörtelen jólétszenvedély. S ha mégis az, akkor a férfilét eredendő sorsfeladatát árulja el. Ekkorválik torzképpé, akinek istene az anyag, hite a pénz, öröme a szexualitás, irányítója az érdek és az „Egyszerélek!" vak szenvedélye - és semmiféle halhatatlanság-eszménye nincs.Ez mind a romlott jang jellemzője.137
- Page 2 and 3:
MÜLLER PÉTERSZERETETKÖNYVALEXAND
- Page 4 and 5:
(Hogyan is kezdjem?Mi az a legelső
- Page 6 and 7:
Szeretetről beszélni egyedül nem
- Page 8 and 9:
Maga a darab arról szól, hogy egy
- Page 10 and 11:
Ez a harmadik irány: a Zene szeret
- Page 12 and 13:
osztályban. Volt közöttünk gono
- Page 14 and 15:
Tudja, hogy itt van - és tudja, ho
- Page 16 and 17:
meséli: egy róka úgy mentette me
- Page 18 and 19:
3. fejezetAz érzelmek zűrzavaraÚ
- Page 20 and 21:
Mert akkor nem létezik tovább.Te
- Page 22 and 23:
eltaláltál, ez jó! De, látod, v
- Page 24 and 25:
Minden szint egy-egy tudatállapot.
- Page 26 and 27:
nemiség problémája, hanem a Fön
- Page 28 and 29:
igéje: „Ahhoz, hogy egymást sze
- Page 30 and 31:
Szabadságot adni neki... .Hallom,
- Page 32 and 33:
Az önátélés a hétköznapi embe
- Page 34 and 35:
Ezek eloszlatása már nem az anyá
- Page 36 and 37:
Ismerős világ ez - mert a mi vil
- Page 38 and 39:
(Ha ízlelgeted magadban ezt a két
- Page 40 and 41:
legveszélyesebb részét. A másko
- Page 42 and 43:
S ezért, ha nevel, átéled azt, a
- Page 44 and 45:
ismerős, és mégis sohasem tapasz
- Page 46 and 47:
hogy valaki magányba vonul, hanem
- Page 48 and 49:
ezt ne feledd, - mindig az Egéssze
- Page 50 and 51:
cirkusznál dolgozott) olyasféle
- Page 52 and 53:
s átölellek magammal.Ha valóban
- Page 54 and 55:
Ez még a háborús, gyermekkori ta
- Page 56 and 57:
cselekedni. Nincs olyan bokszoló,
- Page 58 and 59:
fejezte ki a legmélyebb gondolatá
- Page 60 and 61:
fűzőjét és leráncigálta magá
- Page 62 and 63:
Velem például egy ilyen karambol
- Page 64 and 65:
energiatenger megfagy, és börtön
- Page 66 and 67:
ha ezt jónak látta, mégiscsak é
- Page 68 and 69:
Munka nélkül semmi sem lehet a mi
- Page 70 and 71:
A szívünk mindig az „égi" fel
- Page 72 and 73:
És akkor már lehúz.Ez nálam min
- Page 74 and 75:
a hosszú hétköznapok realitása.
- Page 76 and 77:
Te megtapasztaltad, hogy milyen a V
- Page 78 and 79:
9. fejezetGyűlöletben élniVan it
- Page 80 and 81:
osszú vagy a gyűlölet.A „balso
- Page 82 and 83:
De legnehezebb a saját lelkedet a
- Page 84 and 85:
igazságtalan, de tisztességtelen
- Page 86 and 87: Ezután következik a halhatatlan s
- Page 88 and 89: Kevés.Ha azt kérdeznéd, mi az, a
- Page 90 and 91: eszélgetésben az értelmet keresi
- Page 92 and 93: Bennünket, férfiakat pedig arra v
- Page 94 and 95: megölte), hanem ahogy ő hazudja.
- Page 96 and 97: Csak néhány tényt említek, hogy
- Page 98 and 99: hogy ideje sincs hozzá, mert - min
- Page 100 and 101: 11. fejezetGyermeki szeretetAz els
- Page 102 and 103: azok, akik szeretik őt. Nem ismeri
- Page 104 and 105: levegőre, s nem tudnánk elharapni
- Page 106 and 107: Ha gyermeki szemmel olvassuk Jézus
- Page 108 and 109: megtanultuk.Ebből az ősélményb
- Page 110 and 111: (De mi van akkor - kérded — ha a
- Page 112 and 113: 12. fejezetSzerepekEgyszer anyámma
- Page 114 and 115: vagyunk a leghülyébbek és a leg-
- Page 116 and 117: párkapcsolatban a kettő összemű
- Page 118 and 119: abbahagyni), a hivatás-szerep.És
- Page 120 and 121: Beszélgettünk már arról, hogy a
- Page 122 and 123: De amíg a színész tudatában van
- Page 124 and 125: (Két parázsló cigarettát varáz
- Page 126 and 127: Egy anya-gyerek kapcsolatban ez akk
- Page 128 and 129: játszottam egymással."Azt már cs
- Page 130 and 131: Rengeteg árulkodó jele van annak,
- Page 132 and 133: A kisgyermekeknek már nagyon korá
- Page 134 and 135: Kultúránk írásos hagyománya ar
- Page 138 and 139: Itt tartunk.Bár engem az a szerenc
- Page 140 and 141: élvezetet kérlelhetetlenül megsz
- Page 142 and 143: Mi, férfiak úgy tudunk társunkna
- Page 144 and 145: A Nőtől - a nőktől - várja a v
- Page 146 and 147: van ez.És ahelyett, hogy önmagamb
- Page 148 and 149: Ő tudja.Apámnak nem mondom el, me
- Page 150 and 151: látott virágra, és azt mondják,
- Page 152 and 153: Ahogy felnövünk, és egónk megcs
- Page 154 and 155: Manapság, mondják, a Vízöntő k
- Page 156 and 157: kerülni, akikkel közös „eszmé
- Page 158 and 159: megosztotta velem. Én is elmondtam
- Page 160 and 161: tenyér-e.)*Sokféle imádság van.
- Page 162 and 163: 15. fejezetA nagymama néz!Nagy dol
- Page 164: tőlem? A lelkembe akar költözni,
- Page 167 and 168: te engem?!...Átéled ezt?!Arra ké
- Page 169 and 170: Hogy elveszünk egy idegen világba
- Page 171 and 172: Testednek-lelkednek is.Eddig tartas
- Page 173 and 174: Egyébként csakis a szemével neve
- Page 175 and 176: EpilógusBoldog lelkek táncaA „B
- Page 177 and 178: Nem bírja elviselni a tragédia l
- Page 179 and 180: Én nem vásárolni járok a szuper
- Page 181 and 182: enne - mert azt az arcát szereti.M
- Page 183 and 184: Tartalom1. fejezet A varázsló val