osszú vagy a gyűlölet.A „balsors-mítosz" s a „mártír-lélektan" teljesen hamis önképhez vezet, amely egész népeket zárhat el attól,hogy önmagukra ébredjenek. Erre jó példa a magyarság története, amely saját heroikus sorsához csak egészenritka történelmi pillanatokban tudott felnőni.Ha valaki „rossz szemmel néz rád", gyűlöl, megvet, irigyel vagy utál, a legrosszabbat hozza ki belőled.Ilyenkor nemcsak egyszerűen rosszul érzed magad, de ha nem vagy óvatos, elaljasodhatsz. Farkasnak láttéged, s ha nem vigyázol, és sokáig élsz a „rossz szem" igézete alatt, kinőhetnek a fogaid, s olyasmitművelhetsz, hogy nem ismersz magadra. Farkasemberré válhatsz - hiába gondolod eleinte, hogy „én nem ilyenvagyok".Jó példák erre a különféle politikai „izmusok". A sátáni ideológiák még a szadista tömeggyilkost is ki tudjákhozni az egyszerű, hétköznapi emberekből. És amikor megváltoznak az idők és a „rossz szemek varázslata"elmúlik, az ember ott marad véres kezekkel, és nem érti, mi történt vele.Egy rossz párkapcsolatban is az a veszélyes, hogy átvarázsol bennünket.Eltorzít.Minden emberi együttélés: kölcsönös varázslat, egymás teremtése.Vannak olyan ártó helyzetek, amelyekből, hogy megmentsük önmagunkat a lelki megnyomorodástól,elmenekülünk. De bármilyen messze rohanunk is, még hosszú ideig hurcoljuk magunkban azt a benső torzulást,amelyet a „rossz tekintet" okozott bennünk.(Biztos tapasztaltad: egy rossz kapcsolatból kimenekült ember ritkán talál magának másik társat. Nemcsakazért, mert sérült, hanem azért is, mert torz még a lelke. Hordozza még a ki nem hevert méltatlanságok nyomaitHosszú ideig még „ nem ő". Meg van nyomorítva. Rajta vannak egy rossz tekintet torzító bélyegei. Gyanakvó.Férfi- vagy nőgyűlölő.Azt kérded, mi ilyenkor a teendő?Először is, föl kell dolgoznod a múltat. Ez nemcsak azt jelenti, hogy a sebeknek be kell gyógyulniuk, s aléleknek ki kell hevernie a hántások fájdalmas emlékeit, de főleg azt, hogy meg kell vizsgálnod, mennyit rontottbenned az elmúlt kapcsolat. Meg kell szabadulnod egy rossz igézet hatásától. Le kell tépni azt a torz maszkot,amit egy rossz viszony rád sütött.Meg kell találnod igazi arcodat.És, főleg, vissza kell nyerned az erődet!Ez a másik fontos tapasztalat: egy lélekrontó kapcsolatban mérhetetlen sok energiát veszíthetsz. Olyanvilágból, ahol nem szerettek vagy rosszul, önzőn „szerettek", fáradtan kerülsz ki.Kimerülten.Emlékszel még az első beszélgetésünkre?Azt mondja a gyűlölet világából menekülő Shakespeare: „...S ha még maradt csekély erőm, az már amagamé csak. "Elfogyott az ereje.A szeretetlenség légköre elszívja az erőnket. És ha belefirkálsz néha a könyvünkbe, azt tanácsolom, akövetkező mondatot húzd alá, s meditáljunk rajta tovább. [Én is ezt teszem, mert most jutott eszembe, és úgyérzem, hasznos és messzemenő gondolat.]Nemcsak azért vagyunk manapság kimerültek, mert sokat robotolunk, hanem mert olyasmit csinálunk, amitnem szeretünk,, és olyan légkörben élünk, amelyben nincsen szeretet. Ha valamit szeretettel teszünk, észre semvesszük, milyen teljesítményre vagyunk képesek. A szeretet mérhetetlenül sok energiát ad! Fáradhatatlanná tesziaz embert. Feltölti erővel.A szeretetlenség pedig kimerít.Amikor kimenekülünk egy rossz helyzetből, hosszú időbe telik, amíg elfogyott életerőnket pótoljuk valahogy.Ez egyébként gyakran a depresszió alapvető oka is: nincs erőnk. Kiszívták belőlünk. Ha valaki érzi az erejét,ritkán depressziós.Ilyenkor tanácsos időt adni magadnak. S kiheverni a rossz varázslat hatását, mely sokféle lehet, de végsősoron csak egy: leszakított a „központi energiaforrásról". Elszakított önmagádtól s istenedtől. Ne mondd ki túlhamar, hogy „többé nem adom oda magam senkinek " - mert ez még a gyengeség szava, menekülés. Sajnos aszeretet kockázattal jár.Egymás szemének varázshatalmában élünk, és ha tisztán akarsz látni, s legközelebb jobb kapcsolatot teremteni,ne csak azt vizsgáld, mit rontott rajtad a társad, hanem azt is, hogy a te szemed mennyit rontott az elhagyotttársadon.Mert egy tönkrement párkapcsolat igazságához csakis úgy juthatsz el, ha mindkét rossz „dristit" felismered!80
A sajátodat is.Mert egymást bűvöljük.Egy rossz párkapcsolaton akkor lehet túllépni, ha mindkét varázslót leleplezed.Tedd föl a kérdést: „én mennyit rontottam rajta?")Arról beszélgettünk már, hogy a szeretet: egységélmény.A „közös", az „együtt" élménye.Egymásban élünk. Ezt azért nem vesszük észre, mert önzésünk „leszigetelt" állapotban tart bennünket.Kagylóként zárulunk össze. Nem éljük át az erőket, melyeket kibocsátunk magunkból, s azokat sem, amelyeketbefogadunk. Ez a kölcsönös „varázsfolyamat" nem válik tudatossá bennünk. A varázsszem mélyen a tudatunkfelszíne alól sugárzik, s kocsonyás testi szemünk csak ritkán árulja el, hogy ki az, aki éppen bűvöl bennünket, azangyalunk vagy a démonunk.És azt is későn vesszük észre, hogy mások hogyan néznek ránk - néha döbbenten tapasztaljuk, hogy egyemberi kapcsolatban megcsúnyultunk.Rosszabb emberré váltunk.Ha megvizsgálod például, miért menekült el Magyarországról az elmúlt évszázadok alatt annyi honfitársunk,találhatsz mindenféle politikai és gazdasági magyarázatot. Egyik sem kielégítő, mert egyik a másiknakhomlokegyenest ellentmond. Az egyik, mert proli, a másik, mert kulák, az egyik, mert koldus, a másik, mertkapitalista, az egyik, mert kommunista, a másik, mert nyilas. De elment a bankár és a proletár, az analfabéta ésaz egyetemi tanár, a forradalmár s az ellenforradalmár, elmentek minden egymást gyűlölő párt tagjai, hogy kintszétszóródjanak vagy tovább gyűlöljék egymást. Mindenkinek megvan a saját története, s kevesen vannak,akiket a honvágy hazahoz - mert inkább élnek egy idegen világban, mint itthon, a gyűlölködő szemek„varázsterében".Mi, itt-maradottak, tudjuk, hol élünk. A széthúzás, a megvetés, az irigység és a gyűlölet légkörében. Ebbennőttünk fel. Az elfojtott érzésben, hogy - Hamvas Béla szavával - a másik eléli előlem az életet.Ezt aztán visszük magunkkal idegen országokba is, és ott sem tudunk egymás között egységet teremteni. Aszeretet hiányát „balsorsnak" nevezzük, mely éppúgy sújtotta - talán még jobban - a nemzet nagyjait, mintbennünket, kicsiket. A „rossz szemeknek" ez az ártó ereje azért is nehezen elviselhető, mert kis nép vagyunk,alig nagyobb, mint egy népes család - nincs hová menekülnünk egymás elől. Csakis külföldre. De még ott isinkább a rossz testvért választjuk társunknak, a másik gyűlölködő magyart, mint az idegeneket.Fura dolog, miért érzem odakint egy magyarról, még akkor is, ha a hátam mögött becsmérel, hogy közelebbvan hozzám, mint egy idegen, aki kifejezetten becsül. Mintha a testvérgyűlöletben több összetartó erő lenne,mint az idegenek hűvös „szeretetében".Sok vegyes házasság azért bomlik föl, mert a más fajú vagy más nemzetiségű társ lelkileg nem ért megminket.Nem lehet velük igazán még veszekedni sem.Ha magyarnak születtél, életed legnagyobb sorsfeladata, hogy hogyan óvd meg magad a lélekrontótársadalmi erőktől. Kezdve ott, hogy már a szüleid is ettől szenvedtek, a nagyszüleid is, a dédszüleid is, ésfolytatva az iskolával, a munkahelyeddel és a politikával, ahol bármiféle együttműködést nem egymás megbecsülése,hanem a közös gyűlölet tartott össze. Alig van ember, akit itt valaha ne üldöztek volna. A pogány ésa keresztény (később a katolikus és református), a kuruc és a labanc, a proli és a kapitalista, a zsidó (cigány, tótstb.) és a magyar, a jobb és a bal, az urbánus és a népies csak az éppen aktuális gyűlölet-csordák marhabélyegeitjelzik.Kezdetben úgy nézi ki, hogy ha a másik fél örökre eltűnik a föld színéről, az egyiknek végre jó lesz az életeitt. De a belső háborúság még soha nem vezetett eredményre, mert előbb-utóbb a győztes fél is kettéhasadt, shamarosan önmagát is meggyűlölte.Gyakori jelenség volt nálunk, hogy gyilkos és áldozat közös börtönben ült. És hamarosan az is közéjük került,aki börtönbe zárta őket.Nehéz itt úgy élni, hogy a szemed ne szűnjön meg a jót sugározni, és másokban ne csak a gyűlölködődémont, hanem az esendő embert is meglássa. A potenciális jóságot az eltorzult lárva mögött. Nehéz ittészrevenni, hogy még a legtorzabb maszkok mögött is nagyszerű emberi értékek rejlenek. Nehéz akármilyenkis körben, akár csak néhány barátoddal is (jó, ha eggyel vagy kettővel!) a harmóniát megalapozni.És még nehezebb itt a barátságot megőrizni.A barátságok romokban hevernek.81
- Page 2 and 3:
MÜLLER PÉTERSZERETETKÖNYVALEXAND
- Page 4 and 5:
(Hogyan is kezdjem?Mi az a legelső
- Page 6 and 7:
Szeretetről beszélni egyedül nem
- Page 8 and 9:
Maga a darab arról szól, hogy egy
- Page 10 and 11:
Ez a harmadik irány: a Zene szeret
- Page 12 and 13:
osztályban. Volt közöttünk gono
- Page 14 and 15:
Tudja, hogy itt van - és tudja, ho
- Page 16 and 17:
meséli: egy róka úgy mentette me
- Page 18 and 19:
3. fejezetAz érzelmek zűrzavaraÚ
- Page 20 and 21:
Mert akkor nem létezik tovább.Te
- Page 22 and 23:
eltaláltál, ez jó! De, látod, v
- Page 24 and 25:
Minden szint egy-egy tudatállapot.
- Page 26 and 27:
nemiség problémája, hanem a Fön
- Page 28 and 29:
igéje: „Ahhoz, hogy egymást sze
- Page 30 and 31: Szabadságot adni neki... .Hallom,
- Page 32 and 33: Az önátélés a hétköznapi embe
- Page 34 and 35: Ezek eloszlatása már nem az anyá
- Page 36 and 37: Ismerős világ ez - mert a mi vil
- Page 38 and 39: (Ha ízlelgeted magadban ezt a két
- Page 40 and 41: legveszélyesebb részét. A másko
- Page 42 and 43: S ezért, ha nevel, átéled azt, a
- Page 44 and 45: ismerős, és mégis sohasem tapasz
- Page 46 and 47: hogy valaki magányba vonul, hanem
- Page 48 and 49: ezt ne feledd, - mindig az Egéssze
- Page 50 and 51: cirkusznál dolgozott) olyasféle
- Page 52 and 53: s átölellek magammal.Ha valóban
- Page 54 and 55: Ez még a háborús, gyermekkori ta
- Page 56 and 57: cselekedni. Nincs olyan bokszoló,
- Page 58 and 59: fejezte ki a legmélyebb gondolatá
- Page 60 and 61: fűzőjét és leráncigálta magá
- Page 62 and 63: Velem például egy ilyen karambol
- Page 64 and 65: energiatenger megfagy, és börtön
- Page 66 and 67: ha ezt jónak látta, mégiscsak é
- Page 68 and 69: Munka nélkül semmi sem lehet a mi
- Page 70 and 71: A szívünk mindig az „égi" fel
- Page 72 and 73: És akkor már lehúz.Ez nálam min
- Page 74 and 75: a hosszú hétköznapok realitása.
- Page 76 and 77: Te megtapasztaltad, hogy milyen a V
- Page 78 and 79: 9. fejezetGyűlöletben élniVan it
- Page 82 and 83: De legnehezebb a saját lelkedet a
- Page 84 and 85: igazságtalan, de tisztességtelen
- Page 86 and 87: Ezután következik a halhatatlan s
- Page 88 and 89: Kevés.Ha azt kérdeznéd, mi az, a
- Page 90 and 91: eszélgetésben az értelmet keresi
- Page 92 and 93: Bennünket, férfiakat pedig arra v
- Page 94 and 95: megölte), hanem ahogy ő hazudja.
- Page 96 and 97: Csak néhány tényt említek, hogy
- Page 98 and 99: hogy ideje sincs hozzá, mert - min
- Page 100 and 101: 11. fejezetGyermeki szeretetAz els
- Page 102 and 103: azok, akik szeretik őt. Nem ismeri
- Page 104 and 105: levegőre, s nem tudnánk elharapni
- Page 106 and 107: Ha gyermeki szemmel olvassuk Jézus
- Page 108 and 109: megtanultuk.Ebből az ősélményb
- Page 110 and 111: (De mi van akkor - kérded — ha a
- Page 112 and 113: 12. fejezetSzerepekEgyszer anyámma
- Page 114 and 115: vagyunk a leghülyébbek és a leg-
- Page 116 and 117: párkapcsolatban a kettő összemű
- Page 118 and 119: abbahagyni), a hivatás-szerep.És
- Page 120 and 121: Beszélgettünk már arról, hogy a
- Page 122 and 123: De amíg a színész tudatában van
- Page 124 and 125: (Két parázsló cigarettát varáz
- Page 126 and 127: Egy anya-gyerek kapcsolatban ez akk
- Page 128 and 129: játszottam egymással."Azt már cs
- Page 130 and 131:
Rengeteg árulkodó jele van annak,
- Page 132 and 133:
A kisgyermekeknek már nagyon korá
- Page 134 and 135:
Kultúránk írásos hagyománya ar
- Page 136 and 137:
(„ Úristen - gondolod magadban.
- Page 138 and 139:
Itt tartunk.Bár engem az a szerenc
- Page 140 and 141:
élvezetet kérlelhetetlenül megsz
- Page 142 and 143:
Mi, férfiak úgy tudunk társunkna
- Page 144 and 145:
A Nőtől - a nőktől - várja a v
- Page 146 and 147:
van ez.És ahelyett, hogy önmagamb
- Page 148 and 149:
Ő tudja.Apámnak nem mondom el, me
- Page 150 and 151:
látott virágra, és azt mondják,
- Page 152 and 153:
Ahogy felnövünk, és egónk megcs
- Page 154 and 155:
Manapság, mondják, a Vízöntő k
- Page 156 and 157:
kerülni, akikkel közös „eszmé
- Page 158 and 159:
megosztotta velem. Én is elmondtam
- Page 160 and 161:
tenyér-e.)*Sokféle imádság van.
- Page 162 and 163:
15. fejezetA nagymama néz!Nagy dol
- Page 164:
tőlem? A lelkembe akar költözni,
- Page 167 and 168:
te engem?!...Átéled ezt?!Arra ké
- Page 169 and 170:
Hogy elveszünk egy idegen világba
- Page 171 and 172:
Testednek-lelkednek is.Eddig tartas
- Page 173 and 174:
Egyébként csakis a szemével neve
- Page 175 and 176:
EpilógusBoldog lelkek táncaA „B
- Page 177 and 178:
Nem bírja elviselni a tragédia l
- Page 179 and 180:
Én nem vásárolni járok a szuper
- Page 181 and 182:
enne - mert azt az arcát szereti.M
- Page 183 and 184:
Tartalom1. fejezet A varázsló val