70DoKOrI9

Egy jó házasságban az asszony naponta állítja talpra urát.Azért mondom, hogy jó házasságban, mert a férfi csakis itt hallgat a feleségére. Egy olyan házasságban, melyaz általános közfelfogás szerint működik, a nő a férfi szemében nem bölcs asszony, hanem, még hajó szándékúis, de mindenképpen ostoba, akinek tanácsát nem érdemes figyelembe venni. Rálegyintünk, vagy bosszúsakleszünk tőle. Dühbe gurulunk,Én mindig akkor jövök ki a sodromból, ha a feleségem megmondja az igazat. Ilyenkor rohanok el, csapom ráaz ajtót - és kérek tőle később bocsánatot. Az indulatom hőfoka jelzi, hogy mennyire van igaza: ha úgy vágombe az ajtót, hogy lejön a vakolat - akkor száz százalékig igaza van.A nők legnehezebb szerepe: a pszichiáteré. A férfilélek pszichopatológiáját egy utcán strichelő prostituáltnaképpúgy ismernie kell, mint egy ötgyermekes családanyának. Beteg kornak a gyermekei is betegek. Főleg ateremtés koronája az. Történetek százait tudnám elmesélni, hogyan próbálnak a nők meggyógyítani, másszóval, normálissá tenni bennünket. Ezek között a történetek között ott lenne a sajátomé is, a családomé is, aszüléimé, a nagyszüleimé, a barátaimé és az ismerőseimé is... és annak a sok-sok olvasómnak a története,akikkel erről a kérdésről nyíltan beszélgettünk.Ahogy egy influenzából is hamarabb gyógyít meg egy jó feleség, mint egy jól felszerelt kórház, lelkibajainkat is hatásosabban gyógyítja egy bölcs asszony, mint egy profi pszichológus. Eszköze nem a hipnózisvagy az analízis, hanem a szeretet. De ha ez a szeretet nem kölcsönös, akkor tehetetlen.A „Keresd az asszonyt!" híres mondása, vagyis hogy a férfiak által működtetett történelem eseményei mögöttvalójában a nőket kell keresni, mert a férfiakat viszont hátulról ők működtetik, és így a nők irányítják a világot,természetesen nem igaz. Sőt, aljas hazugság.Ha így lenne, nem így nézne ki a világ.Nem. A történelmet mi csináljuk, uraim, abba nem engedünk beleszólni!A nők keze nyoma nem ott érezhető, hogy mi történik az emberiséggel, hanem ott, hogy mi nem történik! Az,hogy a világ nem omlott még össze, csakis a nőknek köszönhető. Mert szülnek - bár veszélyes élni -, ésösszetartják a családjukat, melyet a mai életviszonyok széthullásra ítélnek. Sorolhatnám a nők szerepét aháborúkban, a forradalmakban, a népirtásokban, a fanatikus vallások, politikai rögeszmék, az éhező százmilliókés az egyre eszelősebben pénzcentrikus világ országaiban - ebben a földet, tengert, levegőt kifosztott, férfiuraltvilágban...A nők is betegek.Ahogy Füst Milán őszintén kimondta a férfi titkos gondolatait, egy nő is bevallja néha, hogy nem a szeretet,hanem a bosszú élteti. A megtorlás. Az alkalmatlanná vált férfi gyűlölete. Amikor föllázad és elege lesz amegalázásból. Az „urából", aki csak kizsákmányolója. A jin rettenetesen veszélyes erő, mert nem látható. S aromlott jin olyan, mint a méreg. Alattomos. Győzni azonban nem lehet vele, mert - mint a fullánk döfése, améhet is - tönkreteszi.Ilyenkor az is tapasztalható, hogy az elkeseredett nő nem csupán a párján áll bosszút, hanem az egészférfinemen is. Ki is mondja néha:- „Elegem van belőletek!"Árulkodó többes szám ez. Mintha több évezredes igazságtalanságot torolna meg, s tudná is ezt.A férfiak megvetése ott lapul a nők lelkének nem is nagyon a mélyén.Néha a gyűlölet s a bosszú vágya is.Ezért mondtam, hogy ha egy torz tükör az eltorzult tükörbe néz - nem láthatják egymást.(Itt érkeztünk el oda, hogy egy régebbi ígéretemet teljesítsem.A női szexualitásról akarok beszélni.Eddig éretlen volt a helyzet, hogy ebbe mélyebben belemenjünk.Osho azt mondta, hogy a szeretkezés az első lépés a szeretet útján. A testi érintkezés a szeretet folyójánakforrása, mely később egyre szélesebb áradással belefut az isteni szeretet tengerébe...De már itt, a forrásnál is jól láthatók az akadályok. Amiktől elakad, és nem tud elindulni a tenger felé.A szexualitás a test nyelvén elbeszélt szeretet.Es a női örömmel itt régóta bajok vannak.Ennek döntő oka, hogy a nő szolgálni akar. „Nekem akkor jó, ha neked jó."A nő figyelme nem önmagára irányul, hanem a hatásra, amit a másikban kivált. Ez kétségtelenül visszahat rá,örömét is leli benne, de nem eléggé. A férfinál ez nincs így, vagy csak nagyon ritkán, mert kellőképpen önző és az139