meséli: egy róka úgy mentette meg a kölykeit a haláltól, hogy amikor közeledtek a vadászok, kirohant afészkéből, át a nyílt mezőn, s miközben magára csalta a figyelmüket, és szitává lőtték őt - a kölykei elfutottak.Így működik az „állati szeretet".Nem a szóhasználaton múlik. Ez a másikkal való széttéphetetlen egység kérdése. Hogy szeretem, és vele akaroklenni, vele akarok szenvedni, és vele akarok meghalni - mert számomra nagyobb gyötrelem, ha eltépik tőlem aszerelmemet, a lelkemhez, testemhez tartozó lényt, mint vállalni vele bármilyen poklot és szenvedést.Valójában ez nem is „vállalás" kérdése, mert ha szeretek valakit, egyszerűen nincs is választási lehetőségem.Nem dönthetek, hogy csinálom-e, vagy sem, mert a szeretet azonnal eldönti bennem a kérdést, hogy: „Igen!"...A szeretet ugyanis - ha valódi - sokkal hatalmasabb erő bármiféle megfontolásnál vagy önvédelmi reakciónál.Péter nem szereti Jézust.Már ott kiderült, amikor háromszor megtagadta. Most pedig ott, hogy nem ismerte föl.János fölismerte, mert szerette - ő nem. Ráadásul az is nyilvánvalóvá, hogy Péter önmagát sem ismeri: zavarosbűntudatát összetéveszti a szeretettel - és megint hazudik. Nemcsak mesterének, önmagának is. Erre akérdésre, hogy „szeretsz-e?", egyszerűen nem lett volna szabad felelnie. Hallgatnia kellett volnainkább.És sírni. És kétségbeesni. Elkotródni vagy összeomlani. Jézus utal rá, hogy később megérik majdbenne a valódi szeretet. Azt mondja: „Amikor fiatalabb voltál, felövezted magadat, és oda mentél,ahová akartál, de amikor megöregszel, kinyújtod majd a kezedet, más övez fel téged, és oda visz,ahová nem akarod." Vagyis eljut majd Péter odáig, mint Kassai rókája, képes lesz majd odaadninemcsak szabadságát, de életét is a másikért - de a történetnek ezen a pontján, ahol JánosEvangéliuma lezárul, még messze van ettől.Szívszorító befejezés ez!Ennek a csodálatos Mesternek az egész élete és tanítása másról sem szólt, csakis a szeretetről.Minden szava, minden tette, minden találkozása, s - mint látod - még a szelleme is csak ezt azegyetlen „tárgyat" tanította. És most visszatér a túlvilágról, hogy utoljára még megkérdezze, nem azegész népét, nem is azokat, akiket meggyógyított, csupán egyetlen embert, a legkedvesebbtanítványát, aki állandóan mellette volt, és reggeltől estig tanult tőle... és ez a tanítvány megbukik.Még ő is.A választott tanítvány, akit barátjának nevez, megbukik.Eszembe jut egy gyönyörű fénykép. Nem is olyan régen készült, úgy ötven évvel ezelőtt: SzenszeiUeshiba mester, az aikidó megalapítója, a huszadik század egyik szentje magányosan bandukol egyvégtelenül hosszú, ködös úton. Szürke köpeny van rajta. Mintha ez is ködből volna szőve. Fejénvalami kerek sapka. Nagyokat lép, láthatóan távolodik a barnásszürke párával burkolt, homályos,arctalan messzeségbe.A kép alatt aláírás:„Hátranézek - és nem jön utánam senki!"Hasonló jelenettel zárul a legnagyobb mű, amit a szeretetről írtak.Mindezt két okból meséltem el.Először is azért, hogy beszélgetésünk elején képet kapjunk arról, hol tart ez kérdés ma - a helyzetugyanis azóta csak romlott.A másik, hogy legyünk óvatosak a szóval.Nem tudjuk, mi a szeretet.Nem tudja senki. Se te, se én.Csakis ezzel a „nem-tudással" lehet, óvatosan, megközelíteni.Ahogy az akácág leveleit tépkedjük, és a sok bizonytalan „szeret-nem szeret", „szeret-nem szeret"után talán eljutunk végre a SZERET! bizonyosságáig - vagyis a valódi választ adó levélig -, úgyindulunk most együtt a magunk igazi válaszának keresésére.Ezen az úton minden levélke fontos.A letépett levélkék is.Ezt a végső titok sejtelmével mondom neked: nemcsak az Utolsó Levél, hanem az egész ág ésminden letépett levélke egyformán fontos. A tévedés is fontos. A csalódás is fontos. A kiábrándulásis. A találkozás is fontos, de az elválás is. Fontos a boldogság és a boldogtalanság. A közöny és aszenvedély is fontos. Az árulás is és a bűnbánat is. Fontos az egyedüllét gyötrelme és a kapcsolatokelviselhetetlensége. Az elhagyás és a visszatérés. Fontos a hűség és, sajnos, a hűtlenség iskihagyhatatlanul fontos. Mindent meg kell tapasztalnunk, rosszat és jót. Mindent át kell élnünk. Csakakkor lehetünk valóban egymáséi, ha már minden álruhát, gátlást, önzést, félelmet, csalódást,szenvedélyt, hazugságot levetettünk magunkról. Ha már az összes levélkét letépkedtük.16
Ezt mint olyan „Péter" mondom neked, aki magára ismert ebben a történetben.Én is Péter vagyok, és amit mondok neked, magam is tanulom még.Olyasmiről beszélgetünk, amit én sem tudok, csak szeretném tudni. Azért is írom a könyvünket,hogy közben megtanuljuk. Ez az én számomra is felfedezőút. Sok mindent én is most látok először.És útközben mindent meg kell élnünk! Mindent meg kell tapasztalnunk.És nemcsak a cél, hanem az egész zűrzavaros, keservesen nehéz és csodálatos életünk fontos.Minden.17
- Page 2 and 3: MÜLLER PÉTERSZERETETKÖNYVALEXAND
- Page 4 and 5: (Hogyan is kezdjem?Mi az a legelső
- Page 6 and 7: Szeretetről beszélni egyedül nem
- Page 8 and 9: Maga a darab arról szól, hogy egy
- Page 10 and 11: Ez a harmadik irány: a Zene szeret
- Page 12 and 13: osztályban. Volt közöttünk gono
- Page 14 and 15: Tudja, hogy itt van - és tudja, ho
- Page 18 and 19: 3. fejezetAz érzelmek zűrzavaraÚ
- Page 20 and 21: Mert akkor nem létezik tovább.Te
- Page 22 and 23: eltaláltál, ez jó! De, látod, v
- Page 24 and 25: Minden szint egy-egy tudatállapot.
- Page 26 and 27: nemiség problémája, hanem a Fön
- Page 28 and 29: igéje: „Ahhoz, hogy egymást sze
- Page 30 and 31: Szabadságot adni neki... .Hallom,
- Page 32 and 33: Az önátélés a hétköznapi embe
- Page 34 and 35: Ezek eloszlatása már nem az anyá
- Page 36 and 37: Ismerős világ ez - mert a mi vil
- Page 38 and 39: (Ha ízlelgeted magadban ezt a két
- Page 40 and 41: legveszélyesebb részét. A másko
- Page 42 and 43: S ezért, ha nevel, átéled azt, a
- Page 44 and 45: ismerős, és mégis sohasem tapasz
- Page 46 and 47: hogy valaki magányba vonul, hanem
- Page 48 and 49: ezt ne feledd, - mindig az Egéssze
- Page 50 and 51: cirkusznál dolgozott) olyasféle
- Page 52 and 53: s átölellek magammal.Ha valóban
- Page 54 and 55: Ez még a háborús, gyermekkori ta
- Page 56 and 57: cselekedni. Nincs olyan bokszoló,
- Page 58 and 59: fejezte ki a legmélyebb gondolatá
- Page 60 and 61: fűzőjét és leráncigálta magá
- Page 62 and 63: Velem például egy ilyen karambol
- Page 64 and 65: energiatenger megfagy, és börtön
- Page 66 and 67:
ha ezt jónak látta, mégiscsak é
- Page 68 and 69:
Munka nélkül semmi sem lehet a mi
- Page 70 and 71:
A szívünk mindig az „égi" fel
- Page 72 and 73:
És akkor már lehúz.Ez nálam min
- Page 74 and 75:
a hosszú hétköznapok realitása.
- Page 76 and 77:
Te megtapasztaltad, hogy milyen a V
- Page 78 and 79:
9. fejezetGyűlöletben élniVan it
- Page 80 and 81:
osszú vagy a gyűlölet.A „balso
- Page 82 and 83:
De legnehezebb a saját lelkedet a
- Page 84 and 85:
igazságtalan, de tisztességtelen
- Page 86 and 87:
Ezután következik a halhatatlan s
- Page 88 and 89:
Kevés.Ha azt kérdeznéd, mi az, a
- Page 90 and 91:
eszélgetésben az értelmet keresi
- Page 92 and 93:
Bennünket, férfiakat pedig arra v
- Page 94 and 95:
megölte), hanem ahogy ő hazudja.
- Page 96 and 97:
Csak néhány tényt említek, hogy
- Page 98 and 99:
hogy ideje sincs hozzá, mert - min
- Page 100 and 101:
11. fejezetGyermeki szeretetAz els
- Page 102 and 103:
azok, akik szeretik őt. Nem ismeri
- Page 104 and 105:
levegőre, s nem tudnánk elharapni
- Page 106 and 107:
Ha gyermeki szemmel olvassuk Jézus
- Page 108 and 109:
megtanultuk.Ebből az ősélményb
- Page 110 and 111:
(De mi van akkor - kérded — ha a
- Page 112 and 113:
12. fejezetSzerepekEgyszer anyámma
- Page 114 and 115:
vagyunk a leghülyébbek és a leg-
- Page 116 and 117:
párkapcsolatban a kettő összemű
- Page 118 and 119:
abbahagyni), a hivatás-szerep.És
- Page 120 and 121:
Beszélgettünk már arról, hogy a
- Page 122 and 123:
De amíg a színész tudatában van
- Page 124 and 125:
(Két parázsló cigarettát varáz
- Page 126 and 127:
Egy anya-gyerek kapcsolatban ez akk
- Page 128 and 129:
játszottam egymással."Azt már cs
- Page 130 and 131:
Rengeteg árulkodó jele van annak,
- Page 132 and 133:
A kisgyermekeknek már nagyon korá
- Page 134 and 135:
Kultúránk írásos hagyománya ar
- Page 136 and 137:
(„ Úristen - gondolod magadban.
- Page 138 and 139:
Itt tartunk.Bár engem az a szerenc
- Page 140 and 141:
élvezetet kérlelhetetlenül megsz
- Page 142 and 143:
Mi, férfiak úgy tudunk társunkna
- Page 144 and 145:
A Nőtől - a nőktől - várja a v
- Page 146 and 147:
van ez.És ahelyett, hogy önmagamb
- Page 148 and 149:
Ő tudja.Apámnak nem mondom el, me
- Page 150 and 151:
látott virágra, és azt mondják,
- Page 152 and 153:
Ahogy felnövünk, és egónk megcs
- Page 154 and 155:
Manapság, mondják, a Vízöntő k
- Page 156 and 157:
kerülni, akikkel közös „eszmé
- Page 158 and 159:
megosztotta velem. Én is elmondtam
- Page 160 and 161:
tenyér-e.)*Sokféle imádság van.
- Page 162 and 163:
15. fejezetA nagymama néz!Nagy dol
- Page 164:
tőlem? A lelkembe akar költözni,
- Page 167 and 168:
te engem?!...Átéled ezt?!Arra ké
- Page 169 and 170:
Hogy elveszünk egy idegen világba
- Page 171 and 172:
Testednek-lelkednek is.Eddig tartas
- Page 173 and 174:
Egyébként csakis a szemével neve
- Page 175 and 176:
EpilógusBoldog lelkek táncaA „B
- Page 177 and 178:
Nem bírja elviselni a tragédia l
- Page 179 and 180:
Én nem vásárolni járok a szuper
- Page 181 and 182:
enne - mert azt az arcát szereti.M
- Page 183 and 184:
Tartalom1. fejezet A varázsló val