70DoKOrI9

A szeretet: kölcsönös.Amíg nem találok Rád, én sem vagyok egészen.Hiába „szeretem magamat" - amíg nem szeretlek téged, addig nem vagyok teljes, bölcs... nevezd, ahogyakarod... hiányzol belőlem.Vagyis szeretni egyoldalúan, ahogy a virág illatozik, nem lehet- csakis egymást lehet szeretni.A szeretet nem magányos lelkiállapot, hanem viszonyrendszer.Az önzés világában hiába jár valaki szerelmes lélekkel - még az isten fiát is megfeszítik.A Golgota a sötét történelmi kor jelképe, ahol Jézus keresztje fölé nemcsak azt lehetne fölírni, hogy INRI -hanem azt is, hogy „így jár az, aki szeret."Es látod, hiába jön vissza halála után, „üdvözülve" - a jelenet Péterrel nem arról szól, hogy neki már jó, dePéternek még nem jó - hanem arról, hogy neki sem jó.Megérett végre a helyzet, hogy visszatérjünk az evangéliumi történetre.Mit gondolsz, miért fejeződik be ezzel a megrendítő jelenettel János evangéliuma:- Péter, szeretsz te engem?!Miért jön vissza a szellemhazából ez az üdvözült lélek, aki túl van már minden szenvedésen? Miért hagyjaott az „Isten országát", s tér vissza újra, a véres földre, s kérdezi meg ezt az egyszerű halászt, hogy „Szeretsz teengem?"És nem egyszer, háromszor is kérdi. Kínosan nyaggatja őt.Miért fontos Jézus tökéletes szellemének, hogy Péter, vagy bárki emberfia szereti-e őt?Csak azt ne mondd, hogy ez csupán a lelkiismeretes pedagógus igyekezete, aki még halála után istanítványának előrehaladásán dolgozik.Ne hidd, hogy ez vizsgakérdés.Nem.Ez Jézus legszemélyesebb, legvéresebb kérdése.Soha, míg élt, ilyen személyes kérdést nem tett föl senkinek. Hogy valaki szereti-e őt, nem kérdezte soha.Legyünk őszinték: ezt nem is illik kérdezni!(Hányszor kérdeztél ilyesmit'? Hányszor jutottál odáig, hogy odaállj valaki elé és megkérdezd: szeretsz teengem?! Kérdés nélkül talán nem tudod? És ha nem tudod, mert szíved olyan vak, hogy nem látod - meg lehetilyesmit kérdezni egyáltalán?!Nem szánalmas kérdés ez?Nem koldus kérdés ez?És mit lehet erre felelni?„Sajnos nem szeretlek."Van ember, aki ezt kimondaná? Még akkor is, ha így van? Lehet egy ilyen szívfacsaróan szánalmas kérdésreazt válaszolni, hogy „nem szeretlek, és hagyj békén"?Vagy ha azt válaszolja neked valaki, mint Péter, hogy „Szeretlek", megnyugtat talán?Hiszen jól tudod, hogy nem szeret - azért kérdezted!Tudod, hogy hazudik.Miért kérded hát mégis?Azt hiszed, ettől majd jobban fog szeretni?Azt hiszed, megsajnál és megszeret?Sőt, éppen fordítva lesz! Egy ilyen szánalmas kérdés csak a kellemetlen, rossz érzést növeli a másikban, ésösztönösen még hátrább lép - a koldusok között is inkább a szemérmesnek adunk, a követelődzőtől menekülünk.Látod, milyen döbbenetes pillanat ez!Mert olyan van, hogy önkéntelenül (vagy taktikából!) kiszalad a szádon, hogy „szeretlek".Ezt sem szívesen mondod, mert devalválja az igazságot. Az „I love you, Honey!"-t inkább csak amerikaifilmeken mondják ki, merő hatásvadászatból.De megkérdezni valakit, hogy szeretsz-e?És ennyiszer!?Visszajönni a halálból a gyötrelmek színhelyére, ahonnan csak nemrég szabadult, visszaerezni újra a testét,amelyben még mindig ott vannak a szögek ütötte sebek, visszatérni ide, csak azért, hogy megkérdezze: szeretsz166