Itt - Magyar Talajtani Társaság

Balog – Farsang – Czinkota
3. táblázat Az adszorpciós felületen megkötött
Na + -koncentráció a maximálisan adszorbeálható
Na + -koncentráció %-ában
(A: adszorpció, D: deszorpció)
Réti csernozjom
A-szint B-szint B-C-szint
eredeti 14,58% 2,12% 0,11%
ce=1000 mg/l
27,65%
esetén
3,66% 0,27%
A A A
Kilúgozott csernozjom
A-szint B-szint C-szint
eredeti 0,43% 0,33% 0,34%
ce=1000 mg/l
esetén
2,98% 0,38% 0,18%
A A D
Réti szolonyec
A-szint B-szint C-szint
eredeti 0,02% 0,11% 0,09%
ce=1000 mg/l
esetén
0,16% 0,07% 0,04%
A D D
A 3. táblázat adatai alapján megállapítható,
hogy a talajok még rendelkeznek
szabad adszorpciós kapacitással
a jövıbeni, szikkadásból adódó Na + -
többlet mérséklésére. Ha a mintaterületen
a jelenlegi 573,9 mg/l Na + -
koncentrációval jellemezhetı szikkadó
hévizek helyett 1000 mg/l Na + -
koncentrációjú vizek hatnának, akkor
az adszorpciós felület telítıdésének
üteme a réti csernozjom talaj A-
szintjében lenne a leggyorsabb. A Na +
kisebb mértékben veszélyeztetné a
talajvizet, azonban a szelvényben Na + -
felhalmozódást okozna. Ezzel szemben
a kilúgozott csernozjom C-szintje és a
réti szolonyec B- és C-szintje esetén az
eredetileg adszorbeált Na + -ok a talajfelületrıl
a szivárgó oldatba, majd a talajvízbe
kerülnének. A talajvíz Na + -
veszélyeztetettsége itt kiemelt lenne, a
szelvényben azonban nem halmozódna
fel káros mértékben a Na + .
Vizsgálati eredmények értékelése, megvitatása, következtetések
A balneológiai hasznosítású termálvizek kémiai és biológiai szennyezésük miatt nem
táplálhatók vissza a felszín alatti víztározó rendszerbe, a rezervoárok öntisztuló képességének
hiányában ugyanis ezek a szennyezések beláthatatlan következményekkel
járnának. Ez a kényszer alakította ki a használt hévizek felszíni vizekbe történı bevezetését.
Az e célt szolgáló csatornahálózatból a nagy sótartalmú, magas hımérséklető
és kedvezıtlen ionösszetétellel rendelkezı csurgalékvizek - a szigetelés hiánya miatt -
folyamatosan beszivárognak a talajba, néhol a talajvizet is elérik. A szikkadás hatására
kialakuló talajdegradációs folyamatokat, ezen belül is a szikesedés részfolyamatait: a
sófelhalmozódást, Na+–adszorpciót, valamint a lúgosodást vizsgálva arra a következtetésre
jutottunk, hogy a szikkadó használt hévíz hatása megmutatkozik:
− a talajvíz szintjének lokális növelésében (83 cm -> 110 cm)
− a talajvíz sótartalmának gyarapításában (2431 mg/l –> 3032 mg/l)
− a talajvíz kémiai típusának változásában (Ca-Mg-HCO 3 -> Na-Ca-HCO 3 , Ca-
Mg-HCO 3 -> Na-Mg-HCO 3 )
− a talaj sótartalmának növelésében (a csatorna folyásirányának mentén egyre fokozódó
mértékő sófelhalmozódás, talajtípusonként különbözı mélységben)
− közvetett módon a talajlúgosodás elısegítésében.
Megállapítottuk, hogy a csatorna környéki talajok jelenleg még alkalmasak a szivárgó
víz Na + -tartalmának adszorpció általi csökkentésére, azonban a Na + -
koncentráció növekedésével az adszorpciós felület telítıdésének üteme a réti
csernozjom feltalajának szikesedését vetíti elı, a további két talajtípus esetén pedig a
114