Itt - Magyar Talajtani Társaság

Rékási – Filep
element in the soil. In case of Cr the closest correlation have been found with the total concentration
but the Cr content in the grain did not change than this relation can be neglected.
Only a negligible proportion of the elements added with the sludge can be found in mobile
form in the soil. This rate is the smallest in case of Cr where less than 0.01 % of the sludge Cr
content is mobile.
The properties of sewage sludge (pH, CaCO 3 %, organic matter) should be also considered
next to element content in case of agricultural application.
Bevezetés
A talaj tápanyag-utánpótlására széles körben elfogadott módszer a szennyvíziszapok
felhasználása. Hazánkban üzemelı szennyvíztisztító telepeken évente képzıdı iszap
szárazanyag-mennyisége 150-160 ezer tonna és 2015-re várhatóan 350-400 ezer tonnára
növekszik. (ÖTVÖS, 2006).
A mezıgazdasági felhasználás fontos szempontja az iszapok toxikus elemtartalma.
Ezek az iszapok magas koncentrációban tartalmazhatnak potenciálisan toxikus elemeket,
mint a Cd, Cr, Cu, Ni, Pb és Zn. A talajoknak a fenti elemekkel való szennyezése
igen fontos kérdés, mivel a szennyvíziszap alkalmazása után évekkel is kimutatható
hatásuk lehet a termesztett növényekre (KÁDÁR, 1999; CSATHÓ, 1994; SIMON et al.,
2000).
Ezek az elemek a saját és a talaj tulajdonságaitól függıen különbözı módon kötıdhetnek
meg a talajban. A talaj három jellemzı elemfrakciója - „összes” (cc. HNO 3 +
H 2 O 2 roncsolással feltárt), mobilizálható (NH 4 -acetát + EDTA oldható), mobilis (nem
pufferelt, híg sóoldattal, pl. NH 4 NO 3 oldattal kivont) – közül ez utóbbi kettınek van
környezetvédelmi szempontból meghatározó szerepe. E frakciók döntıen befolyásolják
a növényi felvételt (összességében a tápláléklánc szennyezıdését) és a talajnedvesség
(talajvíz, talajoldat) elemkoncentrációját annak ellenére, hogy a fémek, ill. káros elemek
csak elenyészı hányada van vízoldható, mobilis formában a talajban. A szennyezı
anyagok frakcióinak aránya a talajé mellett az adott elem tulajdonságaitól is függ
(KÁDÁR, 2005; TAMÁS, FILEP, 1995; NOVOZAMSKY et al., 1993; GUPTA, ATEN, 1993;
ATEN, GUPTA, 1996).
A szennyvíziszap-terhelésnek a talajra és a növényi elemfelvételre gyakorolt hatását
KÁDÁR és MORVAI (2007, 2008a, b, c, d, e) is vizsgálta tenyészedény kísérletben. Bemutatták
a talaj „összes” és a mobilizálható elemtartalmának, valamint az árpa termésének
összefüggéseit. Ebben a munkában ugyanezen kísérlet ipari-kommunális
szennyvíziszap kezelésének a talaj Cr, Cd mobilis frakcióinak koncentrációjára és az
árpa elemfelvételére gyakorolt hatását vizsgáltuk meg.
Anyag és módszer
A kísérlet beállítása
1999-ben tenyészedény kísérletet állítottak be a szennyvíziszap terhelés növényekre és
talajra gyakorolt hatásának tanulmányozására (KÁDÁR, MORVAI, 2007). A kísérlethez
négy, az MTA TAKI kísérleti telepeirıl származó talaj szántott rétegébıl származó
minta került felhasználásra. A vizsgálathoz használt talajok paramétereit az 1. táblázat
mutatja be. Ez alapján a talajok kémhatásuk és fizikai féleségük alapján a következı
módon tipizálhatók: İrbottyán - meszes homok; Nagyhörcsök - meszes vályog; Gyöngyös
- savanyú vályog; Nyírlugos - savanyú homok.
414