Itt - Magyar Talajtani Társaság

Simon – Szabó – Varga – Uri – Bányácski – Balázsy
al., 2005). A palántákat 1x1 méteres kötésben ültettük ki, a kísérleti parcellák 10 m 2 -
esek voltak, egy parcellán átlagosan 9 Arundo tı indult fejlıdésnek. A kísérletbe bevont
terület összesen 60 m 2 volt.
2008 júniusában került sor a szennyvíziszap komposzt kijuttatására. A 2 független
és 2 belsı ismétléssel beállított kísérletben a kezelések az alábbiak voltak:
– kontroll (nem részesült semmilyen kezelésben),
– 50 t/ha (25,5 t/ha szárazanyag) szennyvíziszap komposzt,
– 100 t/ha (51 t/ha szárazanyag) szennyvíziszap komposzt.
Hozamvizsgálatok, talaj- és növénymintavétel, toxikuselem-vizsgálatok
A kosárfonó főz levél nélküli szálvesszıinek betakarítására 2008 novemberében, illetve
2010 márciusában került sor kétkezes ollókkal. A fehér akác levél nélküli hajtásait
is kétkezes ollókkal takarítottuk be 2010 februárjában. Meghatároztuk a betakarított
hajtások tömegét és aktuális víztartalmát (ld. lenn). Akác esetén a kísérleti parcellákon
néhány esetben tıhiánnyal találkoztunk, ezért 16667 db-os hektáronkénti tıállományt
feltételezve termésátlag kalkulációt (extrapolációt) végeztünk.
Az olasznád hajtásainak betakarítására (légszáraz hozamának mérésére) 2008 decemberében,
illetve 2010 márciusában került sor. Megszámoltuk minden parcellán
tövenként az élı hajtásokat. Hordozható digitális táramérleggel parcellánként megmértük
a hajtások légszáraz össztömegét tövenként. Egy hajtás átlagos légszáraz tömegét
úgy számoltuk ki, hogy a hajtások tövenkénti átlagos légszáraz tömegét elosztottuk az
átlagos tövenkénti hajtásszámmal.
A kosárfonó főz és az olasznád leveleit 2008 októberében és 2009 októberében
mintáztuk meg a korábban leírt módon (SIMON, 2010).
Mindhárom energianövény esetén közvetlenül a betakarítás után 105 o C-on 25 órán
át történt szárítással meghatároztuk a hajtások aktuális víztartalmát.
A talajvizsgálatokhoz a talajmintavétel (20-20 leszúrásból mintegy 0,5 kg-nyi kevert
átlagmintát vettünk botfúróval 0-30 cm-es mélységbıl valamennyi kezelés esetén
2 ismétléssel) 2008 októberében, illetve 2009 decemberében történt. A levélmintavételekre
2008 októberében, illetve 2009 októberében került sor a korábbi publikációinkban
részletezett módon (SIMON et al., 2008b; SIMON, 2010).
A talaj- és levélminták toxikuselem-összetételének meghatározása EDP-XRF technikával
Spektro Xepos készülékkel történt a Nyíregyházi Fıiskola Agrár és Molekuláris
Kutató Intézetében, illetve ICP-OES technikával Ultima 2 Horiba Jobin-Yvon készülékkel
történt az MTA Talajtani és Agrokémiai Kutató Intézetében Budapesten 2-2
ismétléssel (SIMON et al., 2008b; SIMON, 2010).
Vizsgálati eredmények és értékelésük
Az 1. ábrán a talajba kijuttatott települési szennyvíziszap komposzt hatását szemléltetjük
a kosárfonó főz betakarításkor mért nedves szálvesszı hozamára, illetve a vesszık
aktuális nedvességtartalmára.
Két év termésadataiból nyilvánvaló, hogy a nagydózisú szennyvíziszap komposzt
kijuttatás mindkét évben többé-kevésbé gátolta az energiafőz fejlıdését. A betakarított
szálvesszık száraz hozama az 50 t/ha-os szennyvíziszap komposzt kijuttatás hatására
2008-ban 14%-kal, 2009-ben pedig 25%-kal csökkent, a 100 t/ha-os kijuttatás esetén a
csökkenés 38%-os, illetve 48%-os volt.
424