Itt - Magyar Talajtani Társaság

Anyag és módszer
Talajvizsgálatok
Egy Sopron környéki szelvény recens- és plaeotalajának bemutatása
A talajszelvény feltárását követıen részletes helyszíni leírást készítettünk (ÚTMUTATÓ,
1989), majd laboratóriumi vizsgálatokkal meghatároztuk a talaj jellegzetes tulajdonságait
(pH, humusz, szénsavas mésztartalom, kötöttség, vezetıképesség, tápanyagtartalom,
mechanikai összetétel) (BUZÁS, 1988, 1993). Genetikai szintenként mintát vettünk.
Kormeghatározás
A fenti ábrán jelzett mintavételi pontból származó talajminták esetében elvégeztettük a
radiokarbonos kormeghatározást (MOLNÁR et al., 2004).
Fitolitelemzés
A növényi opálszemcsék elemzésének célja az volt, hogy a recens, illetve az eltemetett
talajszelvény élıhelyi viszonyairól képet alkothassunk. Ennek megfelelıen elızetesen
4 mintát vizsgáltunk be, amelyek a recens talaj A 1 -szintjének felsı (0-8 cm; F1) és az
A 3 -szinthez kapcsolódó átmeneti zónájából (8-15 cm; F2), valamint az eltemetett talaj
IIA-val jelölt szintjének legfelsı rétegébıl (100-110 cm; F3), valamint ugyanennek a
szintnek (140-150 cm; F4) mélyebb rétegébıl származnak.
A növényi opálszemcséket feltárása során elválasztottuk a talajminták agyag-, homok-,
vályog- és szervesanyag-tartalmát. A vizsgálatokban használt labor protokollt
GOLYEVA (1997) és PEARSALL (2000) nyomán módosítva alkalmaztuk. Az egyes mintákban
megfigyelt növényi opálszemcséket az ICPN (International Code for Phytolith
Nomenclature) által javasolt 3 tagú nómenklatúrát használva neveztük el. Rögzítettük
az adott növényi opálszemcse formáját, textúráját és amennyiben lehetıség adódott,
növényanatómiai származását is (MADELLA et al., 2005). Az eredmények értelmezéséhez
a hazai talajviszonyokat figyelembevevı talaj-fitolit adatbázis eddigi alapadatait és
eredményeit (PETİ, 2010), illetve a Golyeva-féle ökológiai osztályozási rendszert hívtuk
segítségül (GOLYEVA, 1997).
A minták fitolittartalmának összehasonlítását korrespondencia elemzés segítségével
végeztük el.
Eredmények
Helyszíni talajvizsgálat eredményei
A feltárt talajunk A 1 -A 3 -B 1 -B 2 IIA-IIA-IIAC szintezettséget mutatta. A 2. ábrán bemutatjuk
a talajszelvény feltárása során látható talajszinteket.
A talajszelvény két, egymástól keletkezésében, korában, tulajdonságaiban lényegesen
eltérı talaj képét mutatja.
A felsı, mintegy egy méter vastag löszlerakódáson az említett klimatikus feltételek
mellett a barna erdıtalajok fejlıdése kezdıdött meg. A legfelül található avarréteg
jellegzetes mull humusz (A 0 -szint), vékony, mintegy 1 cm vastag bomlatlan avarréteggel,
majd alatta ugyancsak mintegy 1 cm vastag közepesen, ill. erısen bomlott,
humifikálódott avarral. Alatta az ásványi feltalajon kialakult egy barna színő, közepesen
humuszos, morzsásan szemcsés szerkezető, vályog fizikai féleségő, mészmentes,
gyengén savanyú kémhatású humuszfelhalmozódási szint (A 1 -szint).
151