Itt - Magyar Talajtani Társaság

Szalai et al.
Következtetések
Amennyiben a Szabadszántókon és a Ceglédbercelen végzett kutatásainkból nyert
eredményeinket külön publikálnánk, úgy közleményeink eredményei egymásnak ellentmondanának.
Ellentmondást találtunk a talajoldat szerves szén tartalmának és a
redoxpotenciál közötti kapcsolat, valamint a talajoldat vastartalmának dinamikája és a
redoxpotenciál közötti kapcsolat tekintetében is. Ez utóbbi esetben, még a
ceglédberceli M1 és M2-M3 pontok is eltérıen viselkedtek.
A talaj szilárd fázisában megfigyelhetı különbségek ezeket az eltéréseket részben
magyarázhatják. Az M1 pontban a -50 mV alatti vastartalom csökkenést a sziderit képzıdés
magyarázhatja (ROH et al., 2003.), ennek a nyoma a talajban is megfigyelhetı.
Az ettıl csak 2 m távolságban található M2 és M3 pontokban a talajoldat vastartalmának
csökkenése -180 mV alatt figyelhetı meg, amit a vivianit képzıdés magyarázhat
(NRIAGU, 1972.). Ennek nyomát csak az M2 pontban találtuk meg. Ceglédbercellel
ellentétben Szabadszántókon nem mértünk olyan alacsony Eh értékeket, ahol ezek a
folyamatok végbemehettek volna.
A talajoldat oldott szerves szén tartalma és a redox viszonyok, valamint a DOC és
az oldott vastartalom között tapasztalt területi különbségek valószínőleg részben a domináns
lágyszárú fajok összetételében tapasztalható különbségekre, valamint azok
rhizoszférájában lejátszódó mikrobiológiai folyamatokra vezethetıek vissza.
Köszönetnyilvánítás
A kutatás megkezdését az OTKA (T38122), a Bolyai Ösztöndíj és Ceglédbercel Önkormányzata
támogatta. A szerzık köszönetet mondanak Plutzer Lénárdnak, a kutatási
terület biztosításáért.
Irodalomjegyzék
BUZÁS, I. (szerk.) (1988). Talaj és agrokémiai vizsgálati módszerkönyv 2. Mezıgazdasági Kiadó.
BARTA, K., FARSANG, A., MEZİSI, G., ERDEI, L., CSER, V. 2006. Fitoremediációs kísérletek
eltérı szennyezettségő területeken. Talajvédelem, 14, 144 -152.
BOHN, H. L., MCNEAL, B. L., O’CONNOR, G. A. (1979). Soil Chemistry. New York, John Wiley
and Sons.
DUSEK, J., PICEK, T., CIZKOVÁ, H. (2008). Redox potential dynamics in a horizontal subsurface
flow constructed wetland for wastewater treatment: Diel, seasonal and spatial fluctuations.
Ecological Engineering, 34, 223-232.
EGGLETON, J., THOMAS, K. V. (2004). A review of factors aff ecting the release and
bioavailability of contaminants during sediment disturbance events. Environment
International, 30, 973–980.
FARSANG, A., CSER, V., BARTA, K., MEZİSI, G., ERDEI, L., BARTHA, B., FEKETE, I., POZSONYI ,E.
(2007). Indukált fitoextrakció alkalmazása extrémen szennyezett földszerő anyagon. Agrokémia
és Talajtan, 56 (2), 317-332.
GAMBRELL, R. P. (1994). Trace and toxic metals in wetlands – a review. Journal of
Environmental Quality, 23, 883-891.
GUO, T., DELAUNE, D., PATRICK, W. H. (1998). The Effect of Sediment Redox Chemistry on
Solubility/Chemically Active Forms of Selected Metals in Bottom Sediment Receiving
Produced Water DischargeSpill Science and Technology Bulletin, 4 (3), 165-175.
IMPELLITERITTERI, C. A. (2005). Effects of pH and phosphate on metal distribution with
emphassis on As speciation and mobilization in soils from lead smelting site. Science of the
Total Environment, 345, 175-190.
174