Itt - Magyar Talajtani Társaság

Balázs B. – Németh – Sipos – Szalai – May
A talajminták maximálisan megköthetı réz anyagmennyiségei szerint az E és a B
szint között határozott különbséget tapasztaltunk (2. táblázat). A teljes minta utóbbi
szintje 30 %-kal több rezet kötött meg a kilúgozódási szinthez képest. Ez a jelenség az
agyagos részben hatványozottan jelenik meg, ahol a megkötés két- és félszeres.
A szorpciós kapacitással összefüggésben tárgyalandó a rézadszorpciós közeg pH
körülményeinek változása. A megkötıdés hányadát, azaz a fajlagos adszorpciót az
egyensúlyi kémhatások függvényében ábrázolva információt kaphatunk arról, hogy a
réz az egyes mintákon mely pH tartományokban kötıdhet a legjobban.
100
Fajlagos adszorpció (%)
80
60
40
20
0
4 5 6 7 8
Egyensúlyi pH
KL-3 B agyagfrakció
KL-3 B teljes talaj
KL-3 E agyagfrakció
KL-3 E teljes talaj
5. ábra Talajminták fajlagos adszorpciója az egyensúlyi pH függvényében
A 5. ábrán látható, hogy a B szint legkisebb rétegközi kitöltéssel és ezért a legtöbb
aktív kötıhellyel rendelkezı agyagos része a nagy immobilizáción túl a savas rézoldat
kémhatását pufferelı hatással is rendelkezik. A vas- vagy alumínium-hidroxid közberétegzıdés
lúgos közegben szintén mobilizálódik.A kiegyenlített negatív töltésfelesleg
felszabadul, helyükön további réz-szorpció lehetséges. A többi talajminta esetében a
szorpció közben a telítı oldat savassága (pH 5,58-4,50) tovább nıtt az uralkodó réz–
proton ioncsere miatt. Így a vizsgált barna erdıtalaj típus nem rendelkezik tompító
képességgel nagy koncentrációjú rézoldattal való érintkezéskor, szemben más hazai
csernozjom talajokkal (MAROSITS et al., 2000).
A talajok szorpciós kísérletet követı röntgen-pordiffrakciós felvételei a 6. ábrán
láthatók. Ezek a vizsgálatok azért fontosak, mert a kapott eredmények alapján prognosztizálható
a talajok fizikai tulajdonságainak változása (pl. permeabilitás), amelyet
az agyagásványos karakter befolyásol (FRENKEL et al., 1978). A réztelített agyagfrakciók
etilén-glikolos kezelését követıen a B szint duzzadóképességének csökkenését tapasztaljuk.
Jelentıs mértékő kationadszorpció esetén a rétegtöltés részleges vagy teljes
semlegesítése miatt ugyanezt a jelenséget tapasztalták hasonló hazai, vermikulit karakterő,
kevert szerkezető talajagyagon (NÉMETH et al., 2011). E tulajdonság magyarázata
az agyagásványok rétegközi kitöltésének változásában keresendı. Lehetséges, hogy a
megkötött réz az alumínium-hidroxid közberétegzıdéshez hasonló stabil polimerek
formájában található a talajokban (SAYIN, 1980; ILDEFONSE et al., 1986). Ez a kitöltés
duzzadó agyagásványok közül a nagyobb rétegtöltéső vermikulitban fejlıdik ki, szemben
a kisebb rétegtöltéssel rendelkezı szmektitekkel.
320