Itt - Magyar Talajtani Társaság

Dunai – Makó
1. táblázat A kísérletekben használt DUNASOL 180/220 tulajdonságai
Forráspont ºC 179/217
Sőrőség (20°C) (g m-3) 0,775 0,775
Viszkozitás (20°C) (g cm-3) 1,91
Aromás alkotók (mm-1 %) 0
Cikloalkánok (%) 60,1
Cikloalkánok (%)
1győrő 25,1
2győrő 12
3győrő 2,1
4győrő 0,5
Határfelületi feszültség (folyadék/levegı) (20°C) (N cm-1) 25
Határfelületi feszültség (olaj/víz) (20°C) (N cm-1) 45,9
Statisztikai módszerekkel vizsgáltuk a különbözı talajparamétereknek a hidraulikus
és szerves folyadékvezetı képességre gyakorolt hatását. Ehhez a a lineáris
regresszióanalízis alkalmazásakor a Campbell-féle függvény (CAMPBELL, 1985)
linearizált változatát használtuk (SPSS 13.01/Backward elimináció).
Vizsgálati eredmények
A 2. és 3. táblázatban a víz- és olajvezetı képesség egyéb vizsgált talajparaméterektıl
való függését mutatjuk be. Az egyenletekbıl kitőnik, hogy a talajok hidraulikus
vezetıképességét a talajok agyag-, por-, humusz-, mész-, összsó- és Na 2 CO 3 -
tartalma, valamint az összporozitás és a pH egyaránt befolyásolja. Az olajvezetı
képesség esetében a pH értéken kívül ugyanezek a paraméterek a meghatározóak.
Szembetőnı ugyanakkor, hogy a poláros víz esetében a kapcsolat mértéke kevésbé
szoros, mint az apoláros olaj esetében. Ennek magyarázata vélhetıen az, hogy az
átáramló szerves folyadék fázis nem okoz duzzadást, illetve szerkezeti változásokat
a talajban, szemben a vízzel.
A 3. és 4. ábrán grafikusan is ábrázoltuk a hidraulikus és olajvezetı képesség talajparaméterektıl
való függését.
2. táblázat Talajok vízvezetı képességének kapcsolata a talajtulajdonságokkal
Regressziós egyenlet
y: lnK a (m/s)
x 1 : (agyag) (%); x 2 : humusz (%)
x 3 :ln( összporozitás) (%) x 4 : mész (%) x 5 : por (%)
x 6 : pH (dv) x 7 : összsó (%) x 8 : Na 2 CO 3 (%)
R 2
n
y = 0,035 . x 1 -0,386 . x 2 4,688 . x 3 -0,022 . x 4 -0,055 . x 5 0,407
. x 6 -24,650 . x 7 -2,890 . x 8 -33,010
0.48 1457
334