Itt - Magyar Talajtani Társaság

Változó alföldi táj: a talaj-víz-növényzet kapcsolatrendszer vizsgálata ...
6. ábra A Borotai-legelı déli részén történt talajvizsgálat eredményei 1949-ben (Kreybig-féle
Átnéztetes Talajismereti Térképek) valamint 2008-ban
Kancsal-tó
A Dorozsma-Majsai-homokhát délkeleti peremén elhelyezkedı Kancsal-tóban a víz
napjainkban már nem áll meg a medret átszelı belvízelvezetı-csatorna miatt, amely a
növényzet megváltozását idézte elı (7. ábra). Duna-Tisza közi típusú szoloncsákos
vaksziket már csak a tó nyugati szegletében találunk. Napjainkban a Kancsal-tó legnagyobb
természetes, felszíni sófelhalmozódást jelzı élıhelyei a mézpázsitos szikfokok
(7/a. ábra).
7. ábra a. A Kancsal-tó nyugati felének keresztmetszete a mintavételi pontokkal; b. A vizsgált
talajparaméterek alakulása a különbözı élıhelytípusokon
A csatorna mentén, valamint a peremi részeken egyre jelentısebb kiterjedésőek a
szikes rétek, amelyek terjeszkedése a fenti szikesebb élıhelyek rovására egyértelmően
jelzik a terület kiszáradását és kilúgozódását, hiszen a szikes rétek a terület legkevésbé
123