Itt - Magyar Talajtani Társaság

BIOGÁZÜZEMI FERMENTLÉ MEZİGAZDASÁGI
FELHASZNÁLÁSÁNAK VIZSGÁLATA
Gulyás Miklós, Füleky György
SZIE Környezettudományi Intézet Talajtani és Agrokémiai Tanszék, Gödöllı
e-mail: gumimiki@gmail.com
Összefoglalás
A mezıgazdasági és más szerves anyagok energetikai hasznosítása egyre több lehetıséget kínál.
Ilyen felhasználási módja ezeknek az anyagoknak a fermentációval elıállított biogáz hasznosítás.
Azonban sokan megfeledkeznek az üzemekben képzıdı értékes melléktermékrıl, amely
közel azonos mennyiségő az erjesztésre kerülı szerves anyag mennyiségével. A fermentációs
maradék jelentıs mennyiségő növényi tápanyagot tartalmaz, így mezıgazdasági alkalmazása
indokoltnak tőnik. Eddig kevesen foglalkoztak a kierjedt fermentum talajra és növényre gyakorolt
hatásainak tanulmányozásával. Dolgozatunk keretében megvizsgáltuk az anaerob kezelésen
átesett anyag fıbb kémiai paramétereit, a talajhoz kevert fermentum nitrogén formáinak talajban
való változását, tesztnövényekre gyakorolt hatását. Az eredményekbıl kiderült, hogy a
fermentlé oldott formában tartalmazza a tápanyagok jelentıs részét. Növelte a talaj NH 4 -N
tartalmát, ami érlelés hatására részben NO 3 -N-é alakult jelentısebb veszteségek nélkül. A nagy
adagú kezelések a növények kelési idıszakában depressziót okoztak.
Summary
Use of agricultural and other organic materials give more and more alternatives. The fermentation
of these materials can be one of the solutions of this problem. The valuable byproduct
sometimes is forgotten, which has nearly the same quantity as the fermented materials. The
agricultural application of the residue of the fermentation contains significant amount of plant
nutrients, are reasonable. Few researchers were carried out investigation the effects of the digestate
on soil – plant interactions. In our research the chemical parameters of the digestate, the
effects on soil nitrogen content and forms, and the yields were studied. As the results show the
digestate contains significant amount of plant nutrients in solution form which increases the
NH 4 -N content of the soil. After incubation of the soil, NH 4 -N transformed to NO 3 -N. The high
doses caused depression in germinating of the plants.
Bevezetés
A környezet és vele együtt a levegı, a talajok és a vizek szennyezése a világ minden
részén folyamatosan növekvı problémát jelent. Egy termelési folyamatban hulladékká
vált anyag, egy másik folyamat alapanyagává válhat, így csökkentve a keletkezı hulladékok
mennyiségét. Az egyik kiváló technológia, mellyel sikeresen kezelhetık a hulladékok
szerves frakciói, az anaerob kezelés. A biogáz fermentorokba bekerülı alapanyagokból,
a lebontási folyamat során felszabaduló metán értékes alapanyaga a villamos-
és hıenergia elıállításának. A folyamat végén visszamaradó fermentum, kiváló
alapanyag a talajok tápanyag-utánpótlására.
Napjainkban rohamosan növekszik azon biogáz üzemek száma, ahol fıleg mezıgazdasági
és élelmiszeripari alapanyagokat dolgoznak fel. Ma Magyarországon 16 ilyen jellegő
üzem mőködik, a közeljövıben további üzemek építése várható (KOVÁCS, 2010). A feldolgozott
alapanyagok mennyiségével arányosan megnıtt a mezıgazdasági területeken hasznosítható
fermentum mennyisége is.
211