Itt - Magyar Talajtani Társaság

BÁNYÁSZATI EREDETŐ NEHÉZFÉM-
SZENNYEZÉS VIZSGÁLATA MAGYAR ÉS HORVÁT
VÍZGYŐJTİKÖN
Kovács Elza 1 , Pregun Csaba 1 , Juhász Csaba 1 , Stanislav Franciskovic-Bilinski 2 ,
Halka Bilinski 2 , Dario Omanović 2 , Ivanka Pižeta 2 , Tamás János 1
1 Debreceni Egyetem, AGTC MÉK Kar, Víz- és Környezetgazdálkodási Tanszék, Debrecen
2 Ruñer Bošković Institute, Division for Marine and Environmental Research, Zagreb
e-mail: ekovacs@agr.unideb.hu
Összefoglalás
A bányászati tevékenység kapcsán felhalmozott meddıanyagok potenciális környezeti kockázatot
jelentenek. A kockázatok feltárása és kezelése az egyes európai országokban eltérı fázisban
jellemzı. Nemzetközi együttmőködés keretében az Pb-Zn bányászat által érintett Toka-patak
vízgyőjtıjére, valamint a Ba bányászat által érintett Radonja folyó vízgyőjtıjére domborzati és
vízgyőjtı modellek alkalmazásával, valamint analitikai mérési adatok felhasználásával értékeltük
a szennyezı források eróziója okozta felszíni víz és talaj minıségi kockázatokat.
Summary
Mine tailings remaining back at the abandoned mining sites cause potential environmental risk.
Risk assessment and risk treatment, however, are in different phases in the European countries.
Based on a bilateral co-operation, risks on surface water and soil quality degradation resulting
from former Pb-Zn mining and Ba-mining in the water catchment of Toka stream Hungary, and
Radonja river Croatia, respectively, were evaluated by using digital elevation and water
catchment models, as well as analytical data.
Bevezetés
A nehézfémek élıvizekre gyakorolt hatásai egyre nagyobb figyelmet kapnak a vízi
környezetvédelmi célú kutatásokban. Skóciában és Wales-ben már az 1980-as években
felfigyeltek arra a jelenségre, hogy a látszólag kiváló környezeti minıségő hegyi patakokban
nagyfokú biológiai elszegényedés tapasztalható a nehézfémek koncentrációjának
növekedése miatt.
Az okokat vizsgálva a legfıbb szennyezı forrásokként a bányászati és útépítési tevékenységeket
azonosították. A vizsgált patakok vízgyőjtıjén jelentıs mennyiségő
nehézfém található, de környezeti leromlást csak az említett tevékenységek által érintett
vizekben tapasztaltak. A szerzık arra is felhívták a figyelmet, hogy a bárium mellett
egyéb potenciálisan toxikus elemek (pl. cink és ólom) jelenléte is kimutatható
(SMITH et al., 1983). A nehézfémekkel kapcsolatos problémákat régen felhagyott nehézfém
és szénbányák esetében is tapasztalták, ahol nemcsak a nehézfém kibocsátások
jelentenek veszélyt, hanem a bányászati tevékenységekhez, illetve az egyéb hulladékokhoz
köthetı savas kibocsátások is, amelyek hozzájárulnak a toxikus nehézfémek
mobilizációjához és a táplálékláncba való bekerüléséhez (JOHNSON, 2002). A szénbányászati
tevékenységek során különösen sok kéntartalmú ásvány (fıleg pirit) jut a fel-
35