Itt - Magyar Talajtani Társaság

A tiszántúli szikes talajok szántókénti és gyeppel történı hasznosítása
Talajtani szempontból a mélyebb fekvéső rész egyértelmően kedvezıbb, mint a
magasabb fekvéső. Azonban hagyományos legelı és kaszáló hasznosítás mellett a nagyobb
főtermés többnyire nem takarítható be a nyár elejéig nedves foltokon. A betakarításra,
illetve legeltetésre alkalmas talajállapot elérésekor az ecsetpázsit többnyire
elvénül. Az ecsetpázsitos gyepek egyik új potenciális hasznosítása a bioenergia termelés
lehet.
300
250
Humusz t/ha / 1m -es talajréteg
Humusz (t/ha)
200
150
100
50
0
Magas fekvés
Átmeneti fekvés
Mély fekvés
Következtetések
6. ábra Különbözı fekvéső talajok 1 m-es rétegének humusztartalma
Szántóhasznosítással és ennek érdekében végzett talajjavítással csak ott érdemes kísérletezni,
ahol a kilúgzott szint mélysége már javítás elıtti állapotban is eléri a 20 cm-t.
A javítást követıen a szikes talaj még sokáig, elsısorban a viszonylag sekélyebben
gyökerezı gabonafélék termesztésére alkalmas. A mélyebben gyökerezı növények
termesztése csak akkor lehetséges, ha a kis só- és kicserélhetı nátriumtartalmú feltalaj
mélysége már eléri a 40 cm-t. A 20 cm-nél sekélyebb kilúgzott szinttel rendelkezı
szikes talajokon a növénytermesztést nem érdemes erıltetni. Ez esetben a gyeppel történı
hasznosítás sokkal inkább célravezetı.
A gyep talajában zajló víz- és anyagforgalmi folyamatokat alapvetıen meghatározza
a talajfolt mikrodomborzatban elfoglalt helye. A mélyebb fekvéső részeken a
kilúgzás és a humusz felhalmozódása sokkal erısebb, a gyep termése többszörösen
nagyobb, mint a magasabb és szárazabb fekvéső részeken. A szikes talaj nedves fekvéső
részén nıtt, réti ecsetpázsit vezérnövényő gyep legeltetéssel, illetve kaszálóként
nehezen takarítható be. Potenciális hasznosítási lehetıség az ilyen gyepek bioenergia
nyerésre történı felhasználása lehet.
Irodalomjegyzék
ARANY, S. (1956). A szikes talaj és javítása. Mezıgazdasági Kiadó, Bp, 408.
BOCSKAI, J. (1972). A talajmővelés, trágyázás és kémiai javítás szerepe a sztyeppesedı réti
szolonyec talajok termékenységére. MTA Agrártudományok Osztálya Közleménye, 31 (1),
109-120.
BOCSKAI, J. (1974). A szikjavítás helyzete és a fejlesztés szempontjai, Talajtermékenység – A
talajmővelési Kutató Intézet Közleményei Különkiadás, 8-20.
185