Itt - Magyar Talajtani Társaság

Vályi – Szécsy – Dombos – Anton
the diagonal RPS design, higher sampling size is required (mean: 32, in the case of Sn extreme
high 255). The variation and required sample size for nutrient and humus content are
substantially higher, therefore when designing complex monitoring protocol, the statistical
indicators of these elements should be taken.
In the case of total microbial activity, the variability in the sampling areas was especially
high, even the different diagonals of one RPS showed more than 10% difference. This should
be taken into consideration when planning detectable mean difference.
Bevezetés
A talajok környezetvédelmi célú ökológiai állapotfelmérésének és állapotváltozásának
szakszerő vizsgálatához elengedhetetlen az alkalmazott monitorozás kísérletes tervezése.
E folyamatban meghatározó szerepet játszik az adott mintavételi helyeken felvett
környezeti változók pontosságának és megbízhatóságának vizsgálata.
Jelen munkában azt vizsgáltuk meg, hogy egy parcellára reprezentatív mintavételt
milyen térbeli elrendezésben lehet a leghatékonyabban – legmagasabb pontossággal és
legalacsonyabb torzítással – kivitelezni.
Az ENVASSO projektben megállapított 8 legfontosabb, a talajt veszélyeztetı tényezı
között a talajszennyezés, ezen belül a nehézfémekkel történt terhelés is szerepel
(HUBER, 2008).
MARKERT (1995) szerint a reprezentatív mintavételbıl, illetve annak hiányából eredı
hiba elérheti az 1000%-ot is. A pontos helyen történı mintázás hibája rendszerint
nagyobb, mint ami a minta elıkészítésébıl, feltárásából és analizálásából származik
(FORTUNATI, 1994). KÁDÁR (1998) szerint az összes ejtett hiba 80-85%-át az átlagmintában
kereshetjük, azaz a terepi mintavételben. A THEOCHAROPOULOS (2001) által
megvizsgált 15 európai talajmintavételi elıírásból egyik sem tartalmazott elıírásokat a
mintavételi terület kiterjedésére. Az utóbbi évtizedekben ráadásul a terepi talajmintavétel
technikai fejlıdése jelentısen elmaradt a talajvizsgálatokétól. A mintavételi módszerekbıl
eredı hiba tehát a legnagyobb a monitorozás összes többi lépéséhez képest.
A nehézfémek monitorozására ezért szükség lenne egy egységes, Európa-szerte alkalmazott
talajmintavételi protokollra, a jelen mintavételezések ugyanis számos ponton
eltérnek egymástól.
A talajbiológiai paraméterek közül mértük a teljes mikrobiális aktivitást
fluoreszcein-diacetát hidrolízisének mérésével (FDA), a mezofauna denzitását, általános
talajparaméterek mellett a talajszennyezést tekintve 13 nehézfém elemtartalmát és
növényvédıszer-maradékokat, tápanyagtartalmat és a tömörödöttséget. Szántókon,
szabályos elrendezésben 20-100 mintát vettünk a talajból, illetve gépi fúrással a talajvízbıl.
Az adatok elemzése során kiszámítottuk az elért százalékos relatív pontosságot
(percentage relative precision, Q), illetve a szükséges mintaszámot. Q egyenlı a becsült
populációméret és annak 95%-os konfidenciahatárai közötti különbséggel, a becsült
érték százalékában kifejezve.
A kísérlettervezéshez feltétlenül szükséges a legkisebb kimutatható különbség (minimum
detectable change, MC) megadása. Vizsgálatunk célja az adott MC-khez szükséges
mintavételi befektetés megtervezése. Ez statisztikai értelemben pontbecslés, ahol
az MC függvényében a térbeli elrendezést és ismétlésszámot szeretnénk meghatározni.
A statisztikai vizsgálatban az alapsokaság az adott parcella, a vizsgálat objektuma az
általunk meghatározott, adott területő és homogén reprezentatív parcellarészlet (RPR),
az ismétlések pedig az RPR-en belüli egyes pontokon történı mintavételek.
286