Itt - Magyar Talajtani Társaság

A magnéziumtartalom változása egy tartamkísérlet talajában
Vizsgáltuk, hogy a betakarított burgonya- és rozstermések valamint a talaj felvehetı
magnéziumtartalma között milyen összefüggés mutatható ki. A 2. ábrán az 1931 és
2009 közötti kumulált burgonyatermések, míg a 3. ábrán a kumulált rozstermések láthatók.
A burgonya és a rozs esetén is megfigyelhetı, hogy a legkisebb termés a trágyázás
nélküli I. vetésforgóban volt betakarítva. Ettıl nagyobb, de a többi vetésforgóhoz
viszonyítva kicsi volt még a burgonya- és rozstermés a VII. mőtrágya nélküli szalmatrágyás
és a XV. mőtrágya nélküli másodvetéső zöldtrágyás vetésforgókban.
A fıvetéső (II.) és másodvetéső (XIII., XIV.) zöldtrágyás vetésforgókat összehasonlítva,
nagyobb a burgonyatermés a másodvetéső zöldtrágyás vetésforgókban, míg a
rozs esetén a fıvetéső zöldtrágyás vetésforgóban lehet több termést betakarítani. Ennek
az lehet az oka, hogy a fıvetéső zöldtrágyás vetésforgóban a csillagfürt a rozs elıtti
szakaszban található, a másodvetéső zöldtrágyás vetésforgók esetén viszont a rozs
betakarítását követıen, a burgonya elıtt kerül elvetésre. Ebbıl az állapítható meg, hogy
a zöldtrágyahatás leginkább a zöldtrágyázást követı elsı évben érvényesül. A fıvetéső
csillagfürt zöldtrágyás (II.) és a csillagfürt magtermesztéses (III.) vetésforgókat összehasonlítva
látható, hogy különbség közöttük a kumulált rozstermésben található, de a
kumulált burgonyatermések már mindkét vetésforgóban hasonlók. Figyelemre méltó a
csillagfürtöt tartalmazó IX. csillagfürt zöldtakarmány-termesztéses és a XII. ıszi vetéső
takarmánytermesztéses vetésforgó is (ebben a csillagfürt másodvetésben található
májusi vetéssel). E vetésforgókban alkalmazott termesztéstechnológiával is el lehet
érni hasonló, vagy akár nagyobb rozstermést, mint a zöldtrágyás vetésforgóban (II.).
250
200
150
t/ha
100
50
0
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII XIII XIV XV
A vetésforgók jele (a)
3. ábra A Westsik-féle vetésforgók kumulált rozstermései (1931-2009)
A szalmatrágyás vetésforgóknál megfigyelhetı, hogy az erjesztés nélküli szalmatrágya
(IV.) ugyanolyan mőtrágya adag mellett is kisebb burgonya- és rozstermést
eredményez, mint az erjesztett szalmatrágyás (V., VI.) kezelések esetén. Ennek oka
azonban nemcsak a szalmatrágya formájával magyarázható, hanem az adagjával is,
ugyanis a IV. vetésforgóban 3,5 t/ha szalma kerül kijuttatásra, az V. vetésforgóban
11,3 t/ha nitrogén mőtrágyával erjesztett szalmatrágya, míg a VI. vetésforgóban 26,1
t/ha vízzel erjesztett szalmatrágya kerül a területre. Itt az erjesztéshez nincs mőtrágya
361