Itt - Magyar Talajtani Társaság

Dömsödi
A talajtérképezés során a talaj tulajdonságait a talajtípus, altípus, változat lehatárolásával
(a mővelési ágtól függetlenül) állapították meg.
A talajtípusok, ill. a különbözı talajféleségek lényeges tulajdonságainak, alaptermékenységének
megállapítása a talajszelvény feltárása, és vizsgálata alapján történt
(alapkızet, fizikai talajféleség, humuszos réteg vastagsága, humusztartalom,
karbonáttartalom és annak eloszlása, visszameszezıdés mértéke, kémhatás, sótartalom,
szikesség, szántott réteg kı vagy kavicstartalma, eltemetett humuszos réteg mélysége,
talajvíz mélysége, termıréteg vastagsága). E lényeges tulajdonságok helyszíni vizsgálata,
valamint a talajminta laboratóriumi vizsgálati (kiegészítı) eredményei alapján
kellett a talaj típusát megállapítani, majd altípusba, változatba besorolni a genetikus
talajosztályozás rendszerének megfelelıen. A talajszelvények helyét (sőrőségét) most
már a hazai talajtakaró sajátosságához igazodva 10-12 hektáronként, helyszíni bejárás
alapján jelölték ki. A talajtérképen az egy hektárt elérı, ill. meghaladó talajtípusok
(altípusok, változatok) területe került lehatárolásra.
A földminısítés a talajosztályozási rendszerben elıforduló talajokra kidolgozott 1-tıl
100-ig terjedı alapértékszámok alapján történt. Az alapértékszámokat tartalmazó Talajértékelı
Táblázaton (segédlet) elıször a talajértékszámot olvashattuk le. A talajértékszám a
domborzati és éghajlati korrekciós táblázatok (további segédletek) pontértékeivel módosításra
került, és a módosított pontérték képezte a termıhelyi értékszámot.
A területileg összefüggı, azonos minıségő, ill. azonos termıhelyi értékszámú talajok
a földminısítési térképen is lehatárolásra kerülnek. A földminısítési térkép a földmérési
alaptérkép másolatán készült, és tartalmazta:
• a talajszelvény helyét, sorszámát,
• a talajszelvény talajtípusának rendszertani (besorolási) számát,
• az azonos minıségő, ill. termıhelyi értékszámú talajok elhatároló vonalait,
• a domborzati viszonyok, ill. lejtıkategóriák elhatároló vonalait,
• a termıhelyi értékszámot.
A talajtérképezésen alapuló földminısítés egységes metodikával létrehozott adatrendszer
alapján történt (a talajtérképezéshez és a földminısítéshez azonos jegyzıkönyvek
készültek).
Az új földminısítési rendszer földhivatali minısítéssel, átvétellel a mezıgazdasági
területek mintegy 15-20 százalékára készült el, és csak kísérleti jelleggel került bevezetésre.
A rendszerváltozással együttjáró földtulajdon viszonyok rendezése szükségszerően
magával hozta az Aranykoronás (a földtulajdon területét és Aranykorona értékét
tartalmazó) rendszer visszaállítását. A különbözı földminısítési módszerek összefoglalását
az 1. táblázat tartalmazza.
A vizsgált módszereknek akár a jelenlegi, akár a fejlesztés utáni helyzete vonatkozásában
egyaránt fontos szempontja a „földminısítés”, „fölértékelés” fogalmak alapvetı
tisztázása.
A földminıség a termıföld ingatlan termıhelyi adottságait felölelı adatbázisra támaszkodik,
amely a természetes vagy javított termıföld földminıségét (talaj, klíma,
kitettség) fejezi ki a legjobb és legrosszabb termıhelyek viszonylatában. Megjegyzendı,
hogy az „Aranykorona” érték két – talajtani és hozam – adatbázisból épült fel, de a
bevezetése óta eltelt 150 év alatt az ökonómiai adatbázison alapuló része (hozadékértéke)
elavulttá vált, ezért csak minimális talaj adatbázisra támaszkodik, így valójában
nem „értéket”, hanem „minıséget”, a földminıséget fejezi ki.
20