02.01.2015 Views

Itt - Magyar Talajtani Társaság

Itt - Magyar Talajtani Társaság

Itt - Magyar Talajtani Társaság

SHOW MORE
SHOW LESS

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.

A barna erdıtalajok változása a Talajvédelmi Információs és Monitoring Rendszer ...<br />

A Marcali-hátra vonatkozó 3 db erdei és 3 db szántóföldi pont átlagértékeire az 1992.<br />

évi és a 2007. évi vizsgálati adatok összehasonlítása alapján jellemzı (4. táblázat):<br />

- a humusztartalom az erdıben nıtt, a szántón nem változott;<br />

- a kémhatás az erdıben nem változott, a szántó gyengén savanyodott, ami a Belsı-Somogyra<br />

vonatkozó megállapításhoz hasonlóan, a mésztrágyázás elmaradására<br />

vezethetı vissza;<br />

- a PK értékek az erdıben nem változtak, a szántón a P csökkent, a K nıtt;<br />

- a Zn értéke a szántón határozottan csökkent;<br />

- a S értéke az erdıben és a szántón is jelentısen, harmadára csökkent.<br />

Vizsgálati eredmények értékelése, következtetések<br />

Összefoglalva a barna erdıtalajok zónájához tartozó Somogy megyei tájegységek TIM<br />

pontjainak 1992. évi kiinduláskori és 2007. évi, másfél évtizeddel késıbbi átlagolt<br />

adatainak összehasonlításából levont következtetéseket, megállapítható:<br />

- az erdei pontokon a humusztartalom nıtt, a szántón lévı pontokon nem változott;<br />

- a löszös üledéken kialakult talajok savanyú kémhatása enyhült, a homokon lévı<br />

talajok viszont savanyodtak;<br />

- a NO 3 -N és a PK értékek jelentıs változása a tarvágott erdei pontok esetében állapítható<br />

meg; feltehetıen a felsı talajszint megbolygatása, a bekövetkezı ásványosodás<br />

eredményeként;<br />

- a szántón lévı pontok 1992. évi kiinduláskori PK átlagértékei 2007-re kisebbnagyobb<br />

mértékben változtak, de alapjában a korábbi ellátottsági kategórián belül<br />

maradtak;<br />

- a Zn értéke az erdei pontokon nem, a szántón lévı pontokon jelentısen csökkent,<br />

feltehetıen a kukorica vetésszerkezeten belüli magas aránya miatt is;<br />

- a S értéknek az erdei és szántó pontokon bekövetkezett nagyarányú csökkenése a<br />

környezetbıl és a mőtrágyahasználatból származó kénutánpótlás elmaradására vezethetı<br />

vissza.<br />

Irodalomjegyzék<br />

LÓKI, J. (1981). Belsı-Somogy futóhomok területeinek kialakulása és formái. Közlemények a<br />

Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Földrajzi Intézetébıl, Debrecen.<br />

MAROSI, S. (1970). Belsı-Somogy kialakulása és felszínalaktana.Akadémiai Kiadó, Budapest<br />

PÉCSI, M. (1981). A Dunántúli-dombság. Akadémiai Kiadó, Budapest.<br />

SZILÁRD, J. (1967). Külsı-Somogy kialakulása és felszínalaktana..Akadémiai Kiadó, Budapest.<br />

VÁRALLYAY, GY., HARTYÁNYI, M., MARTH, P., MOLNÁR, E., PODMANICZKY, G., SZABADOS, I.,<br />

KELE, G. (1995). Talajvédelmi Információs és Monitoring Rendszer 1. kötet, Módszertan.<br />

Földmővelésügyi Minisztérium, Budapest.<br />

165

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!