Itt - Magyar Talajtani Társaság

Arbuszkuláris mikorrhiza gomba oltóanyagok elıállításának szempontjai ...
Az AM gombák nehézfémszennyezéshez való adaptáltathatóságának vizsgálata céljából
monospórás-egyetlen spóra felszaporításából származó- Gl. mosseae törzseket 5
hónapig Cd-mal szennyezett (100 mg kg -1 ) talajban neveltük. Az így elıállított két „utódtörzzsel”
és a két „anyatörzzsel” fitoextrakcióra alkalmas, mikroszaporított fekete nyár
(Populus nigra) növénykéket akklimatizációval egyidıben oltottunk. Az ún. memoratív
felszaporítás a fémszennyezett terület Gl. mosseae izolátumának kedvezı és elvárt tulajdonságait
stabilizálta (TAKÁCS et al., 2008). A fekete nyár Cd-, Mn-, Ni-, Pb- és Znakkumulációs
kapacítása az AMF kezelés hatására törzstıl és fémtıl függıen 2-247%-
kal nıtt a kontroll növényekhez képest. A Cd szennyezéshez adaptáltatott utódtörzsek
kisebb mértékben növelték a Cd levélbeni felhalmozását, mint az anyatörzsek.
Következtetések
Az AM gombák kiemelkedı szerepe a fitoremediációs rendszerekben vitathatatlan. Az
AMF infekcióra adott növényi válasz, a szimbiózis hatékonysága azonban a partnerek
genotípusa mellett számos egyéb környezeti tényezı függvénye. Ahhoz, hogy az AM
gombák oltóanyagainak alkalmazása eredményes legyen talaj-növény-környezet közötti
összefüggések minél sokrétőbb és pontosabb megismerésére van szükség. Ebben a
folyamatban a nehézfémszennyezés csak egy az alkalmazást befolyásoló hatótényezık
közül. A különbözı tudományterületek- az ökológiai, növényélettani, taxonómiai, laboratóriumi
és szabadföldi toxikológiai tesztek-eredményeinek szintézise hozzásegíthet
az AM gombák adaptációjának in vitro irányításához, a fitoemediációs technológia
számára elınyös tulajdonságok kialakításához.
Köszönetnyilvánítás
A dolgozat OTKA 042543, GVOP-3.1.1.-AKF-2004.05-0115/3.0, NKFP3 020/2005
pályázatok támogatással készült.
Irodalomjegyzék
ALTEN, V. H., BLAL, B., DODD, J. C., FELDMANN, F., VOSATKA, M. (2002). Quality control of
arbuscular mycorrhizal fungi inoculum in Europe. In GIANINAZZI, H., et al. (eds) Micorrhiza
technology in agriculture from genes to bioproducts.Birkhäuser, Switzerland, 281-296.
AUDET, P., CHAREST, C. (2007). Dinamics of arbuscular mycorrhizal symbiosis in heavy metal
phytoremediation. Meta-analytical and conceptual perspectives. Environ Poll., 147, 609-619.
AZCON, R., OCAMPO, J.A. (1981). Factors affecting the vesicular arbuscular infection and mycorrhizal
dependency of thirteen wheat cultivars. New Phytol., 87, 677-685.
BAKER, A. J. M. (1981). Accumulators and excluders-strtaegies in the response of plants to
heavy metals. J. Plant Nutr., 3, 643-654.
BIRÓ, I., TAKÁCS, T. (2007). Effects of Glomus mosseae strains of different origin on plant macromicronutrient
uptake in Cd-polluted and unpolluted soils. Acta Agr Hung., 55, 183-192.
BIRÓ, B., SZILI-KOVÁCS, T., ANTON, A. (2010). A rekultivációtól a remediációig. Agrokémia és
Talajtan, 59, 409-422.
BROOKS, R. R. (1998). General introduction. In BROOKS, R. R. (ed.) Plants that hyperaccumulate
heavy metals their role in phytoremediation, microbiology, archeology, mineral exploration
and phytomining. CAB International, New York, 1-14.
CHANEY, R. L., MALIK, M., LI, Y. M., BROWN, S. L., ANGLE J. S., BAKER, A. M. (1997). Phytoremediation
of soil metals. Cur Opt Biotech., 8, 279-284.
CUNNINGHAM, S. D., OW, D. W. (1996). Promises and propects of phytoremediation. Plant
Physiol., 110, 715-719.
267