Itt - Magyar Talajtani Társaság

Biogáz fermentlé precíziós mezıgazdasági újrahasznosítási rendszerének ...
A termesztett növények nem egyformán tolerálják a fermentlével történı öntözést,
egyes fajok érzékenyek (szója, napraforgó), míg mások kevésbé érzékenyek (gabonák,
kukorica) ugyan abban a fejlıdési fázisban. A tenyészedényes, kisparcellás és üzemi
kísérletekben a fermentlével, illetve a fermentlével és egyéb talajjavító anyaggal kezelt
területeken nıtt a növények termés mennyisége, nagyobbra nıttek a növények, javult a
beltartalmi mutató, a kezelések hatása pozitívan hatott a mikrobiológiai tevékenységre
(TOMÓCSIK et al., 2007).
A fermentlé kezelés hatására növekedett a talajok összes nitrogén tartalma a kontrollhoz
képest a felsıbb rétegekben. A nitrát tartalom csökkenést mutatott a mélyebb talajrétegekben,
jelezve, hogy a növények felvették a kijuttatott tápanyagot (MAKÁDI et al., 2008)
Anyag és módszer
A vizsgálatokhoz szükséges mintákat az ELMIB csoporthoz tartozó Green Balance Kft.
dömsödi biogáztelepén vettük, két alkalommal, különbözı helyekrıl és körülmények közül.
Coliformok meghatározásához az MPN (Most Probable Number = legvalószínőbb élısejt
szám) módszert alkalmaztuk (http://www.mtk.nyme.hu). A Coliform vizsgálat értékelését
a szaporodást mutató csövek számának és higítási szintjének ismeretében végeztük.
Hoskins-féle táblázat segítségével meghatároztuk a legvalószínőbb élı-csíraszámot.
Az Escherichia coli meghatározásához szélesztéses módszert alkalmaztuk. Az
Escherichia coli telepeinek azonosítása, a telepek fényes arany színüknek és, sima
széleiknek köszönhetıen, jól elkülöníthetıek a táptalajon kifejlıdı más szervezetektıl.
A kémiai vizsgálatokhoz a fermentlé mintát kétféleképpen készítettük elı. Készítettünk
egy tízszeresére higított és szőrt mintát, illetve kénsavas roncsolatot. Egyes mérések
esetében további higításokra volt szükség, ezeket a már kész higításból, illetve a
mintából készítettük.
A kémiai vizsgálatok során meghatároztuk a minta szárazanyag, valamint szerves
anyag tartalmát, illetve a szerves szén tartalmát Tyurin módszerével. Meghatároztuk a
fermentum pH-ját, só tartalmát. Kjeldahl módszerrel mértük az összes nitrogén tartalmat,
desztillációval a vízoldható nitrogénformákat (BUZÁS, 1988; BUZÁS, 1993). A
foszfor tartalmat SPEKOL 221 típusú spektrofotométerrel, a káliumot és nátriumot
JENWAY PFP7 típusú lángfotométerrel, míg a kálciumot FLAMOM B automatikus
lángfotométerrel határoztuk meg. Toxikus nehézfémek (réz, cink, vas, mangán, ólom,
és kadmium) meghatározásához Perkin-Elmer 303 típusú AAS berendezést használtuk.
A kapott eredményeket MS Excelben értékeltük.
Ahhoz, hogy megismerjük, hogyan változik a kezelt talajban a fermentlével kijuttatott
NO 3 -N, NH 4 -N mennyisége, a bekeverés után megmértük az említett ionok menynyiségét
a frissen bekevert, illetve két hetes érlelési periódus után. A kontroll mellett
négy különbözı kezelést állítottunk be háromszori ismétlésben. A kísérletekhez Gödöllırıl
származó rozsdabarna erdıtalajt használtunk.
A következı kezelések beállítására került sor háromszori ismétlésben:
- Kontroll: 100g talaj – 13 ml desztillált víz
- 1.kezelés: 100g talaj – 3,25 ml fermentlé+9,75 desztillált víz
- 2.kezelés: 100g talaj – 6,50 ml fermentlé+6,50 desztillált víz
- 3.kezelés: 100g talaj – 9,75 ml fermentlé+3,25 desztillált víz
- 4.kezelés: 100g talaj – 13 ml fermentlé
213