Itt - Magyar Talajtani Társaság

Jakab – Centeri – Madarász – Szalai – İrsi – Kertész
lenné teszi, hogy ezt az adatbázist kiegészítı információkkal használhatóbbá lehet tenni.
Az Abaújszánó határában mért eredmények közül eddig csak részletek jelentek
meg, azonban az adatbázis tartalmazza mind a részletes, mind az összesített eredményeket.
Ezek publikálása várhatóan a közeljövıben történik meg. A károlyfalvi eredményekbıl
is csak kivonatok, egyes csapadékesemények által okozott lefolyás és talajpusztulás
értékek jelentek meg. BARTA (2004) a Velencei-hegységben végzett méréseirıl
szintén csak egyes részletek jeletek meg, ezek is csak kéziratban. A több éves, három
mővelési ágat felölelı adatbázis mindenképpen értékes adatokat tartalmaz, közzététele
lényeges, már csak azért is, hiszen a szerzı ezen adatok alapján kalibrálta majd
fejlesztette tovább a EUROSEM (MORGAN et al., 1992) erózióbecslı modellt. A még
mőködı mérıállomások nagy része digitálisan győjti és tárolja a csapadék – és esetenként
a talajnedvesség – adatokat. A lefolyás mennyisége szintén digitális formában is
regisztrálható, azonban a talajveszteség automatizált mérése még nem megoldott. A
digitális adatok telemetrikusan is lekérdezhetık, így szinte azonnal észlelhetıek a mérési
helyszínen történtek és az esetleges beavatkozás, hibaelhárítás is gyorsan megoldható.
A mért adatok tárolására a digitális adatbázis kell, hogy szolgáljon. Ezen adatbázisoknak
a lefolyást okozó csapadékesemények szerinti bontásban lenne célszerő tartalmazniuk
a parcella paraméterei mellett a csapadék, lefolyás és talajveszteség adatokat.
Ezáltal az összesítés bármekkora idıtartamra egyszerően és gyorsan elvégezhetı. További
fontos feladat a papíralapú mérési eredmények digitalizálása
Következtetések
Az irodalomban fellelhetı parcellás eróziómérés eredmények meglehetısen csekély
száma nem áll arányban a mérések kivitelezésére fordított tudás, anyagiak és idı arányával.
Ebbıl fakadóan valószínőleg nagyobb mennyiségő mért adat létezik, melyeket
még nem publikáltak. A publikáció elmaradása általában a hiányos vagy rossz adatokra,
valamint a feldolgozás ill. összesítés hiányára vezethetı vissza. Ezzel kapcsolatban
az alábbi kérdésköröket kell tisztázni. Az extrém csapadékok okozta, méréshatáson
kívüli értékeket jó közelítésel becsülni lehet. Mivel a talajpusztulás szempontjából
éppen ezek mennyisége perdöntı, ezért a konkrét értékek helyett intervallumok használata
javasolt.
Az infrastruktúra meghibásodásából adódó hiátusokat az adatbázisból szinte lehetetlen
kiküszöbölni. Az egyre korszerőbb és automatizált méréstechnika alkalmazásával
ezek száma azonban csökkenthetı. Hiányzó adatok esetében, ha a becslés jó közelítéssel
megoldható nagyságrendileg utalhatunk a hiányzó adatra. Ezzel szemben viszszamenıleg
az adatbázisok kiegészítése, vagy javítása nem javasolt. A hiányos adatbázis
is sok olyan információt hordozhat, melyeket további kutatásokhoz hasznosítani
lehet, tehát a nem teljes adatbázisok közzé tétele is kulcsfontosságú.
Az egyre szélesebb körben elterjedt erózióbecslı modellek hazai alkalmazásához e
matematikai összefüggéseket a kalibrálni, azaz a hazai viszonyokhoz adaptálni kell. Ehhez
pedig elengedhetetlenek a mért eredmények. A kalibrált modellek helyes mőködését
ellenırizendı ismét csak mérési eredményeket kell összehasonlítani a modell által becsült
értékekkel, ezt a folyamatot nevezik validálásnak. Összességében az eróziómodellezés
nagymennyiségő és minél vegyesebb összetételő mért adatot igényel.
144