Itt - Magyar Talajtani Társaság

Kotroczó – Veres – Fekete – Krakomperger – Vasenszki – Tóth
kerülı avar input minısége és mennyisége a különbözı ökoszisztémákban nagymértékben
változik (SCHLESINGER, 1977; RAICH, NADELHOFFER, 1989). Az input - output folyamatokban
szerepet játszanak a klimatikus faktorok (hımérséklet, víz), a talaj élılényei, amelyek
együttesen hatnak a szerves anyag lebomlására és a tápanyagoknak a talajból történı
abiotikus kioldódására (MCDOWELL, LIKENS, 1988; QUALLS et al., 1991).
A szénciklusba bekerülı szén-dioxid jelentıs része az élıvilág légzésébıl, a kızetek
mállásából, valamint a vulkáni tevékenységbıl származik, míg az antropogén eredető
ipari tevékenység 5-15%-ban felelıs a légkörbe jutó CO 2 mennyiségért. Ez utóbbi érték
csak látszólag csekély, hiszen a természetes folyamatok révén képzıdı gázokkal szemben
ez plusz mennyiségként jelentkezik a légkörben (ZÁGONI, 2006). Bár a CO 2 növekmény
a kutatók többsége szerint elsıdlegesen a fosszilis tüzelıanyagok elégetése miatt
került a légkörbe, ám egy tekintélyes hányada a talajok szerves anyag szintjének csökkenése
révén, melyet az erdıségek kivágása és a szőzföldek szántóföldi mővelésbe vonása,
beépítése idézett elı (WILD, 1988). BURINGH (1984) szerint a talajok szerves anyag tartalma
napjainkban csupán kb. 75%-a a földmővelés elterjedése elıtti idıszakénak.
TÓTH et al. (2007) a globális felmelegedés hatással lesz a talaj szerves anyagainak
bomlására, és ezen keresztül a bioszféra globális szén körforgalmára is. Több kutató is
feltételezi, hogy a hımérséklet növekedése erısebben indukálja a lebontó, mint a felépítı
folyamatokat (JENKINSON et al., 1991; KIRSCHBAUM, 1995). Ezért megindulhat a CO 2
talajokból történı fokozott kiáramlása, ami –pozitív visszacsatolásként– a légköri CO 2 -
szint további növekedését okozhatja (KAYE, HART, 1998; COX et al., 2000; VARGA et
al., 2008). SULZMAN et al. (2005) egy idıs duglászfenyı (Pseudotsuga menziesii) erdıben
(USA, OR - H. J. Andrews) végzett vizsgálataik alapján úgy vélik, hogy a növekvı
avarinput hatására (ha annak magas a C/N aránya) a talajban lévı szerves anyagok bontása
gyorsul, tehát az avarprodukció növekedése révén inkább növekszik a légkörbe jutó
CO 2 mennyisége (NORBY et al., 2002), mint a talajban raktározódó szénkészlet. A talajlégzés
növekedése csakúgy, mint az avarprodukció csökkenés a talaj szerves anyagainak
csökkenését eredményezheti, ami a termıhely leromlásához vezet.
A makro- és mikroklimatikus, valamint a szezonális változások erısen befolyásolják
a talajhımérséklet, a talajlégzés és a talajnedvesség értékeit, melyek bizonyítottan
hatással vannak a mikrobiális folyamatokra, így az enzimaktivitásra is (ANDERSON et
al., 2004; FREEMAN et al., 2001, BOERNER et al., 2005). Számos vizsgálat szerint a
talajok enzimaktivitása és a tápanyagok mineralizációja között is szoros kapcsolat van,
amit az is mutat, hogy az adott tápanyagok szervetlen formáinak felhalmozódása csökkentheti
az elıállításukat segítı enzimek aktivitását (DICK, 1994; GREGORICH et al.,
1994) Ez arra utal, hogy az akkumulációs termékek szükségletet meghaladó mértéke az
enzimaktivitás kompetitív inhibíciójához vezethet. A folyamat hátterében a vizsgálatok
szerint egy repressziós mechanizmus áll, mely az egyszerő (tápelemként szolgáló)
szervetlen vegyületek felhalmozódásával blokkolja az érintett enzimek szintézisét, míg
ezek hiányában a lebontandó szerves molekulák felhalmozódásával a lebontásáért felelıs
enzimek szintézisét gerjeszti (CHROST, 1991).
Anyag és módszer
A terület bemutatása
A Síkfıkút Project kutatóterületet 1972-ben alapították egy hazai klímazonális cserestölgyes
(Quercetum petraeae-cerris) hosszú-távú ökológiai kutatására (JAKUCS, 1973).
A 27 hektáros modellterület az Északi-középhegységben, Egertıl 6 km-re található.
222